Aranyos vidékének helynevei. Adattár

Megvásárolom

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában induló új sorozat köteteiben tájegységenként rendezve kívánjuk közreadni a települések jelenkori és történeti fölrajzinév-készletét. Sorozatindító kötetünk Aranyos-vidék magyarlakta településeinek névanyagát öleli fel. A 27 település mikrotoponíma-anyaga már nagyrészt megjelent korábbi gyűjtésekben – ezeket néhol kiegészítettük –, a történeti nevek pedig Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtéséből valók. Kezdeményezésünk újszerűsége azonban abban rejlik, hogy az időtálló névanyagot kronologikus elrendezésben, folytonosságban szemlézheti az olvasó. A szerkesztők ezzel a kötettel is az erdélyi névtani iskola előtt tisztelegnek, a hozott anyag feldolgozásában a Szabó T. Attila által megteremtett módszer az iránymutató.





További hasonló könyvek


Több szem többet lát. Néprajzi és helyismereti közlések, tanulmányok

A szerkesztő, P. Buzogány Árpád három fejezetbe sorolta az írásokat. Az első (Piros bazsarózsa, kék házak és fakelenta – Népélet Udvarhelyszéken) a hétköznapi élet színtereivel, a munkával, az állattartással foglalkozik; a második (Balladák, pástílusok, mondókák – Néprajzi közlések) a szellemi síkon továbbélő, lappangó népköltészettel; a harmadik fejezetben (Kastélyok, iskolamesterek, gazdakörök – helyismereti közlések) az épített […]

Önfejű unitárius lelkész – innovatív néprajzi gyűjtő

Önfejű unitárius lelkész – innovatív néprajzi gyűjtő

Szakál Anna a történeti folklorisztika szemléletével és módszertanával felvértezve tűzte maga elé célul az első, Kriza János által megszervezett erdélyi gyűjtőhálózatnak a mindennapok, az egyéni habitusok perspektívájából való megismerését. Kutatása szerteágazó, érinti a mozgalom eszmei előzményeit és indítékait, történetét, résztvevőit, a résztvevők életkörülményeit, személyes motivációit, kapcsolatait. Keresi és értelmezi a mozgalom írott dokumentumait, követi, gazdagítja […]

Erdély arcai. Sikerkönyvek Erdély-képe

A szerző abból indul ki, hogy a tér, emlékezet és identitás összefüggéseit kutató társadalomtudományi hagyományok érdeklődési területe egybeesik a turizmus-kutatások és a place-branding lokalitás-fókuszával. Nehéz helyzetben van, mert forrásanyagát irodalmi szövegek, ráadásul eltérő kanonikus rangú szövegek képezik. Így nemcsak az irodalom és a társadalomtudományok, vagy a társadalomtudományok és a marketing-turizmus amúgy sem feszültségektől mentes viszonyában […]