Aranyos vidékének helynevei. Adattár



Megvásárolom

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában induló új sorozat köteteiben tájegységenként rendezve kívánjuk közreadni a települések jelenkori és történeti fölrajzinév-készletét. Sorozatindító kötetünk Aranyos-vidék magyarlakta településeinek névanyagát öleli fel. A 27 település mikrotoponíma-anyaga már nagyrészt megjelent korábbi gyűjtésekben – ezeket néhol kiegészítettük –, a történeti nevek pedig Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtéséből valók. Kezdeményezésünk újszerűsége azonban abban rejlik, hogy az időtálló névanyagot kronologikus elrendezésben, folytonosságban szemlézheti az olvasó. A szerkesztők ezzel a kötettel is az erdélyi névtani iskola előtt tisztelegnek, a hozott anyag feldolgozásában a Szabó T. Attila által megteremtett módszer az iránymutató.





További hasonló könyvek


Mágia, ima, misztika. Tanulmányok a népi vallásosságról

Jelen kötet a „Hegyet hágék, lőtőt lépék…” Irányzatok és módszerek a Kárpát-medencei népi vallásosság kutatásában című vallási néprajzi konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A tudományos tanácskozásra, amely a Konferenciasorozat a vallási néprajz iskolateremtő tudósainak tiszteletére címet viselő sorozat 4. rendezvénye volt, 2018. június 1–3-án Kolozsvárt került sor. A vallásetnológiai konferencia 44 előadásában és az […]

Letűnt világok antropológiája és a megismerhetetlen különös szépsége. Szociális kapcsolatháló és kulturális gyakorlat az írógép korszakában

A könyv egy antropológiai kutatás eredményeit mutatja be. Az információk, amelyeket ez az elemzés felhasznál, írásos formában maradtak fent. Az iratokat a 20. század harmincas éveitől kezdődően egészen a kilencvenes évekig gyűjtötte a főszereplőnk. A legkorábbi irat 1937-ből származik, a legkésőbbi 1997-ből, az iratok száma meghaladja a 2000-et. Az iratok közül a legtöbbet ő maga […]

Több szem többet lát. Néprajzi és helyismereti közlések, tanulmányok

A szerkesztő, P. Buzogány Árpád három fejezetbe sorolta az írásokat. Az első (Piros bazsarózsa, kék házak és fakelenta – Népélet Udvarhelyszéken) a hétköznapi élet színtereivel, a munkával, az állattartással foglalkozik; a második (Balladák, pástílusok, mondókák – Néprajzi közlések) a szellemi síkon továbbélő, lappangó népköltészettel; a harmadik fejezetben (Kastélyok, iskolamesterek, gazdakörök – helyismereti közlések) az épített […]