Apa és fia két világháborúja



Sokféle statisztika készült az első és a második világháborúról, de azt még senki sem számolta meg, hogy hány olyan magyar család volt, amelyből a férfiak mind az elsőben, mind a másodikban részt vettek. Azt meg aztán pláne nem tudjuk, van-e közöttük olyan, amelyiknek tagjai – apa és fia – egyformán megírták azt, amit átéltek.
A csíksomlyói Péter család ezek közé a kevesek közé tartozik.
Az apa, idős Péter Sándor 1914. augusztus első napjaiban vonult be a marosvásárhelyi 82-ősökhöz, még abban a hónapban, Galíciában súlyosan sebesülten orosz fogságba esett, a Bajkálon túli Berezovka fogoly-táborában raboskodott, onnan szökött meg és vergődött haza több mint két esztendő alatt a már felfordult Orosz-országon át.
A fia, ifj. Péter Sándor 1944 augusztusában lett katona: a Kolozsvár-közeli Lombi kiképzőtáborból került menet-oszlopba, a Nyírségen, a Felvidéken át, többször is szétszóródott alakulatával Ausztriába, s ott szovjet fogságba. Kétszer is megszökött: először egy szovjet fogolymenetből, másodszor, miután, Kiskapuson román tábori csendőrök kezére került, román fogolytáborból. Hónapokkal a háború befejeződése után ért haza.
Két világháború, két élettörténet. Egymástól igencsak eltérő, de megannyi – összehasonlításra alkalmat kínáló – mozaikdarabjai annak a sorsnak, amely a magyarságnak kijutott a 20. század első felében.





További hasonló könyvek


Cluj-Kolozsvár-Klausenburg 700. Várostörténeti tanulmányok.

Kolozsvár 700 éves születésnapja alkalmából 2016-ban a város szellemi, művelődési és tudományos életében meghatározó szerepet játszó intézmények, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Román Akadémia Erdélyi Tanulmányok Központja egy nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700 címmel. Jelen kötet az ott elhangzott előadások tekintélyes […]

Magyar szó Erdélyben – Visszaemlékezés

Reményik Sándornak A mûhelybõl címû, 1924-ben megjelent kötete egy olyan verset is tartalmaz (Azt mondják… a címe), amelynek címe alatt egy név van ajánlásul: „Weress Margitnak”. A versolvasó ilyen nagy idõtávolból általában átsiklik az ilyesfajta dedikációkon, pedig ez esetben mögötte egy gazdag élet, egy érdekes személyiség rejtõzik. Hogy ki õ – erre derül fény ebbõl […]