Apa és fia két világháborúja



Sokféle statisztika készült az első és a második világháborúról, de azt még senki sem számolta meg, hogy hány olyan magyar család volt, amelyből a férfiak mind az elsőben, mind a másodikban részt vettek. Azt meg aztán pláne nem tudjuk, van-e közöttük olyan, amelyiknek tagjai – apa és fia – egyformán megírták azt, amit átéltek.
A csíksomlyói Péter család ezek közé a kevesek közé tartozik.
Az apa, idős Péter Sándor 1914. augusztus első napjaiban vonult be a marosvásárhelyi 82-ősökhöz, még abban a hónapban, Galíciában súlyosan sebesülten orosz fogságba esett, a Bajkálon túli Berezovka fogoly-táborában raboskodott, onnan szökött meg és vergődött haza több mint két esztendő alatt a már felfordult Orosz-országon át.
A fia, ifj. Péter Sándor 1944 augusztusában lett katona: a Kolozsvár-közeli Lombi kiképzőtáborból került menet-oszlopba, a Nyírségen, a Felvidéken át, többször is szétszóródott alakulatával Ausztriába, s ott szovjet fogságba. Kétszer is megszökött: először egy szovjet fogolymenetből, másodszor, miután, Kiskapuson román tábori csendőrök kezére került, román fogolytáborból. Hónapokkal a háború befejeződése után ért haza.
Két világháború, két élettörténet. Egymástól igencsak eltérő, de megannyi – összehasonlításra alkalmat kínáló – mozaikdarabjai annak a sorsnak, amely a magyarságnak kijutott a 20. század első felében.





További hasonló könyvek


„Mindent Erdélyért!” Az Erdélyi Párt története 1940 és 1944 között

E kötet a második bécsi döntés után Magyarországhoz visszakerült, Észak-Erdélyben domináns szerepet betöltő magyar politikai alakulat, az Erdélyi Párt történetét dolgozza fel. Alig négyéves működése alapján az Erdélyi Párt a magyar politikatörténetben csak rövid intermezzónak tekinthető. Mégis igen nagy jelentősége van, hiszen a két világháború közötti erdélyi magyar politikai szervezetek utódjaként átmentette az 1940 és […]

Székely századok

E kötettel negyvenhat magyar és román történész, néprajzkutató, művészettörténész és levéltáros tiszteleg a nyolcvanéves Pál-Antal Sándor előtt, egy-egy kiváló tanulmánnyal, méltató szöveggel elismerve és megköszönve sok évtizedes, szerteágazó kutató-levéltárosi, történészi, helytörténészi és szervezői tevékenységét, amelynek eredményeként erdélyi múltunk talán legalaposabb ismerője és közben fáradhatatlan, folyamatos ismertetője lett, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a „székely századok” […]