Alattvalónak alkalmatlan – Pályakép Gálfalvi Györgyről



Megvásárolom

Írásommal arra próbálok kísérletet tenni, hogy Gálfalvi György élete, munkássága főbb csomópontjainál, állomásainál elidőzve bemutassam a Romániában élő magyarság utóbbi bő félévszázadának,a kulturális, szellemi, irodalmi és politikai életre jelentős befolyással bíró, meghatározó szervező egyéniségét, jó esetben talán modellezve is korosztálya értelmiségi legjobbjainak töprengéseit, nemzedéktársai pályájának egyfajta útválasztási lehetőségeit is.” – irja a szerző kötete előszavában.
A 75 éves Gálfalvi György személyisége, irói-közéleti pályája alkalmas is ennek a célnak a valóra váltására: a KISZ központi magyar nyelvű lapjánál kezdte pályáját, azokban az években, amikor az új pártvezető egyfajta „nyitás”-sal próbálta megnyerni magának az értelmiséget, s ezt a szellemet a lap munkatársi közössége a maximumig ki is használta, aztán a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztője volt, majd 1989 után utódlapjáé, a Látóé, s ebben a minőségben, valamint írószövetségi tisztségeiben fontos szerepet játszott abban, hogy a folyóirat a rendszerváltás utáni idők jelentős, markáns fórumává lett, s hogy az erdélyi magyar kortárs irodalom megtalálta a maga helyét a magyar irodalom teljességében.





További hasonló könyvek


Mágia, ima, misztika. Tanulmányok a népi vallásosságról

Jelen kötet a „Hegyet hágék, lőtőt lépék…” Irányzatok és módszerek a Kárpát-medencei népi vallásosság kutatásában című vallási néprajzi konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A tudományos tanácskozásra, amely a Konferenciasorozat a vallási néprajz iskolateremtő tudósainak tiszteletére címet viselő sorozat 4. rendezvénye volt, 2018. június 1–3-án Kolozsvárt került sor. A vallásetnológiai konferencia 44 előadásában és az […]

Aranyos vidékének helynevei. Adattár

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában induló új sorozat köteteiben tájegységenként rendezve kívánjuk közreadni a települések jelenkori és történeti fölrajzinév-készletét. Sorozatindító kötetünk Aranyos-vidék magyarlakta településeinek névanyagát öleli fel. A 27 település mikrotoponíma-anyaga már nagyrészt megjelent korábbi gyűjtésekben – ezeket néhol kiegészítettük –, a történeti nevek pedig Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtéséből valók. Kezdeményezésünk újszerűsége azonban abban […]