Alattvalónak alkalmatlan – Pályakép Gálfalvi Györgyről



Megvásárolom

Írásommal arra próbálok kísérletet tenni, hogy Gálfalvi György élete, munkássága főbb csomópontjainál, állomásainál elidőzve bemutassam a Romániában élő magyarság utóbbi bő félévszázadának,a kulturális, szellemi, irodalmi és politikai életre jelentős befolyással bíró, meghatározó szervező egyéniségét, jó esetben talán modellezve is korosztálya értelmiségi legjobbjainak töprengéseit, nemzedéktársai pályájának egyfajta útválasztási lehetőségeit is.” – irja a szerző kötete előszavában.
A 75 éves Gálfalvi György személyisége, irói-közéleti pályája alkalmas is ennek a célnak a valóra váltására: a KISZ központi magyar nyelvű lapjánál kezdte pályáját, azokban az években, amikor az új pártvezető egyfajta „nyitás”-sal próbálta megnyerni magának az értelmiséget, s ezt a szellemet a lap munkatársi közössége a maximumig ki is használta, aztán a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztője volt, majd 1989 után utódlapjáé, a Látóé, s ebben a minőségben, valamint írószövetségi tisztségeiben fontos szerepet játszott abban, hogy a folyóirat a rendszerváltás utáni idők jelentős, markáns fórumává lett, s hogy az erdélyi magyar kortárs irodalom megtalálta a maga helyét a magyar irodalom teljességében.





További hasonló könyvek


Letűnt világok antropológiája és a megismerhetetlen különös szépsége. Szociális kapcsolatháló és kulturális gyakorlat az írógép korszakában

A könyv egy antropológiai kutatás eredményeit mutatja be. Az információk, amelyeket ez az elemzés felhasznál, írásos formában maradtak fent. Az iratokat a 20. század harmincas éveitől kezdődően egészen a kilencvenes évekig gyűjtötte a főszereplőnk. A legkorábbi irat 1937-ből származik, a legkésőbbi 1997-ből, az iratok száma meghaladja a 2000-et. Az iratok közül a legtöbbet ő maga […]

Eszményért, hitért, életért…

SZŐCS JUDIT nyugalmazott matematika–fizika szakos tanár 1939. június 23-án született Kolozsváron. Középiskoláit szülővárosában végezte (1955) a mai Apáczai Csere János Líceumban; a Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet (1959). Az Ady–Şincai-líceumban laboráns (1959–60), 1960–64 között a Matematikai és Fizikai Lapok szerkesztője-titkára volt. 1964 őszétől 1996-os nyugdíjazásáig különböző kolozsvári líceumokban, általános iskolákban, szakiskolákban tanított, köztük a Brassai […]