Ahogy én láttam



Idestova negyven esztendeje született ez a könyv vagy inkább drámai elrendezésű feljegyzés-sorozat a 20. századi magyar ébredéstörténetről. Írója, Szikszai Béni (1908–1985), a Bethánia CE Szövetség főtitkára (gyakorlatilag vezetője) negyedszázaddal az egyesület feloszlatása után, fizikai munkásként, csendesnapok és összejövetelek szervezőjeként és prédikátoraként írta feljegyzéseit, melyek hosszú ideig csak legendák szárnyán keringtek, szélesebb nyilvánossághoz nem juthattak el, s most jelenhetnek meg családja jóvoltából. A történet sok szálon fut: a magyar református egyház (és protestáns egyházak) állapotának bemutatása, a hitbuzgalmi egyesületek, közösségek felvirágzása, a mozgalommá (mozgalmakká) terebélyesedő megújítási igyekezetek, személyes sorsok, teológiai és egyházszervezeti küzdelmek, az ország társadalmi helyzetének elemzése és történelmi katasztrófáinak bemutatása váltogatják egymást, mind-mind közvetlen elevenségben úgy, hogy ez még a mai olvasót is áthatja. (Bogárdi Szabó István, püspök)





További hasonló könyvek


Főúr, írja a többihez – Bajor andor emlékezete

Kilencven éve, 1927-ben született, s több mint 25 éve annak, hogy földi mivoltában eltávozott közülünk Bajor Andor, akirõl Láng Gusztáv egykor azt írta, hogy „…életünk iskolájában õ a humor nyilvános és rendes magántanára”. Könyvei ma is sorban jelennek meg határon innen és túl. Nem csak az évforduló, hanem mûvének töretlen népszerûsége is indokolja, hogy a […]

Székely festékesek a gyakorlatban 1973-2016

Ardai Ildikó nagyon sokat tett azért, hogy fontos nemzeti örökségként tekintünk a festékes szőnyegre, munkássága példaszerűen mutatja, hogy a hagyományhoz miként lehet kreatív, alkotó módon, tisztelettel és tudásvággyal közelíteni.