Ahány helyre ment az ember

Rostás Zoltán – e sorozatban megjelenő – második könyve (is!) fontos jelenségekre hívja fel a figyelmet. Ezek tudatosítása nélkül egyszerűen nem létezhet korszerű (a korhoz méltó!) magyar szociológia. A PONT kiadó ezzel a sorozatával nem csupán a jeles erdélyi professzor életműve előtt tiszteleg, hanem a határon túli magyar szociográfia erdélyi kutatóműhelye felé is adósságot törleszt, amikor néhány kötettel széles körben elérhetővé tesz fontos műveket és kezdeményezéseket.
Az olvasó ebben a kötetben Rostás Zoltán oral history műfajban gyökerező hatalmas életművéből kap „szemelvényeket”, emlékezetes darabokat – és szembesülhet azzal a szociológusi mutatvánnyal, amelyben a szóbeli történelem, a nagyon egyszerű emberek mesélte élettörténetek valóban történelem-ismeretté mélyülnek a tudatunkban.
Az együvé, az egy nemzetbe tartozás bő évszázada tartó kockázatos, gyakran heroikus, sokszor tragikus fordulatai Budapest-Bukarest között hányódó kelet-európai sorsokat sodornak elénk.





További hasonló könyvek


Mindennek van „azonban”-ja

„Gyerekkoromban azt hitték rólam, hogy az erdélyi magyar irodalom tudora leszek, aztán az 1980-as évek második felében, amikor a Romániából Magyarországra települők és menekülők az erdélyi magyarság ügyét folyamatosan napirenden tartották, tudatosan fordultam a csehszlovákiai magyarok akkor még ritkábban kutatott története felé; könyveim többsége erről, főleg a két világháború közötti korszakról szól. Több évtizedes szünet […]

Kolozsvár várospolitikája 1886-1918

Kolozsvár dualizmuskori története egy fejlődő, de különféle problémákkal terhes város képét mutatja, ezzel viszont nem volt egyedül, általánosan jellemezhető ilyenformán minden magyarországi város a korszakban. A fejlődés elkerülhetetlen volt, tettek érte, volt saját lendülete és logikája, s a közérdek konszenzusa kollektív igyekezetet szült, de ez nem zárta ki sem a helyi szinten specifikusan fakadó konfliktusok […]

Certamen XI. Előadások A Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában

A CERTAMEN XI. kötete – tudományos vitákra is utalva – több diszciplínához tartozó kutatások dinamikus képét, jelen és múlt, végek és központ(ok) sokféle összefüggését mutatja. Első része a kortárs színházi kommunikáció egy újításának bemutatására, mai prózák (Sofi Oksanen-, Tolnai Ottó-, Háy János-, Tompa Andrea-regények), 19. századi női szerzők (többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület jótevőjeként ismert […]