A szemfényvesztett



A 20. század derekán a világnak ezen a középkelet-európai részén volt egy jókora tömegnyi ember, akik eleinte nagyon igyekeztek alkalmazkodni a rendhez, aztán valamiért meghasonultak, s a kezdeti fény, mely a tekintetükből áradt, csak arra volt jó, hogy később még szembetűnőbb legyen, amint fokozatosan vagy hihetetlen gyorsasággal kihuny a szemük ragyogása. Közéjük tartozott Kormos Albert is, akihez a kor történetei véletlenül vagy kevésbé véletlenül kötődnek, s aki köré, de inkább akire e történetek hordalékai, piszkai lerakódtak. Vele is az történik, ami az abban a korban és ott élő sokakkal. Néha tudja, minek részese, néha éppen csak megsejti, de legtöbbször fogalma sincs róla. És amikor – közel az ötvenhez rövid idő alatt – a saját rendje is felborul, magába zárkozik, és a folytonos álmatlanság napjai, hetei, hónapjai alatt egyre a külső okokat kutatja, míg fel nem vetődik benne, hogy az okot talán önmagában kellene keresnie.





További hasonló könyvek


Vitorla-ének – Fiatal költők antológiája „újratöltve” 1967–2017

Az „újratöltött” Vitorla-ének nem kíván szokványos emlékkönyv lenni. Eredeti formájában újraközli ugyan a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál 1967-ben megjelent antológia teljes szövegét – beleértve Lászlóffy Aladár szerkesztõi bevezetõjét és a szerzõket ismertetõ életrajzi adatokat is –, de egyszersmind továbbköveti az ötven évvel ezelõtti szerzõk életpályáját, munkásságát, és – ahol ez lehetséges – jellegzetes mutatványt kínál fel […]

A Fehér-patak útja

Kozma Mária új regénye önéletrajzi elemekkel átitatott eseménysor Székelyföld történetébe ágyazva. A kerettörténet szerint az első személyben mesélő csíki narrátor-könyvtárosnak a gyergyói unokatestvére, a papírmérnök családregényt írt. Ezt a családregényt olvassa – rokonként és könyvtárosként – és magyarázza „az olvasó”, akinek ennek során neki magának is felelevenednek a családi szálak, kötelékek és nem utolsósorban saját […]