A Nagyhídon



Egy marosszéki, jobbára földművelő és gyümölcstermesztő székely faluközösség – Geges – teljes életvilága, kultúrája, mondhatni: enciklopédiája. Felsorolni is sok lenne, mi minden fért bele ebbe a batyuba a faluképtől, a táji, ökológiai bemutatástól, az agrár-, társadalom-, egyház- és művelődéstörténeti viszonyok ismertetésén, a gazdálkodáson és mesterségeken át a portán belüli életig, az asszonyi foglalatosságokig, a hétköznapi munkarendtől az étkezésen, öltözködésen át az ünnepi szokásrendig, a közösséget szabályozó erkölcsi normáktól a falu nyelvjárásáig és az ízes tájszavakig. László  János több évtizedes élettapasztalatából, megfigyelő és rögzítő-leíró, „állandó terepgyakorlatából” kikerekedik a rendtartó székely falu XX. század közepéig érvényes életstratégiája, legbensőbb burkában olyan értékekkel, mint az élet- és munkaszeretet, a kitartó szorgalom, a becsületesség, a javak racionális beosztása, a közösségi szolidaritás, az egymást követő nemzedékek megbecsülése, a rendkívüli nyelvi gazdagság és játékosság.





További hasonló könyvek


Életeink. Horváth Andor-invokációk

Életeink. Horváth Andor-invokációk

Az Életeink istenhozzád szeretett tanárunknak, kollégánknak, Horváth Andornak, de olyan istenhozzád, amely leginkább e szó mondhatatlansága, a gesztus parttalansága mellett tanúskodik. Az emlékére 2019. március 8-9-én Kolozsváron, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetében szervezett tudományos tanácskozásra olyan előadásokat vártunk, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak sokrétű és sok irányban nyitott életművéhez. A könyvben helyet kaptak a konferencián elhangzott […]

Üvegfej és homokóra: Déry Tibor korai műveiről

Déry Tibor korai műveiről feltűnően kevés értelmezés keletkezett, többségük ma már nehezen hozzáférhető. Balázs Imre József, Déry életművének kiváló ismerője ebben a kötetében az író 1945 előtti munkásságának keresztmetszetét nyújtja. Műelemzései elsősorban az 1920-as években keletkezett dadaista és szürrealista szövegeket mutatják be a mai olvasónak, ám a kötet Déry fiatalkori, 1913-tól Erdélyben töltött időszakának hatása […]

Helyettem a nyelv. Identitáspolitikák az irodalomban

A hazához való jog kérdése a mai napig diszkurzív törésvonalak mentén alakul. Ezért a haza megírása, és a metaforikus közösség létrehozása nem csak a 19. századi honfoglalási epika, de a 21. századi szépirodalmi és társadalomelméleti közbeszéd egyik tétje is. Hermann Veronika könyve a hazáról szóló másfél évszázados beszédmódokat, illetve a közösségi és egyéni identitás irodalmi […]