A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)



Megvásárolom

Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalták a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőit, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi törvényeket, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A szigorúan nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írták le, vagyis a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokat és különbségeket elemezték. Ebben a könyvben a szerzők, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzorai részletesen elemzik az 1996-os erdélyi terepkutatás eredményeit, de ezeket ki is egészítik egy 2009-ben lefolytatott nagy erdélyi szociológiai vizsgálat releváns nyelvi adatainak elemzésével. Másképp mondva: az olvasó az 1990 utáni három évtized erdélyi nyelvi fejleményeinek panoramikus leírását is kapja e kötetben. A Kárpát-medencei kisebbségi magyarok nyelvi leírása – a kárpátaljai (1998), vajdasági (1999), szlovákiai (2000), ausztriai és szlovéniai (2012) és horvátországi (2016) kötetek után – ezzel a könyvvel válik teljessé.





További hasonló könyvek


Aranyos vidékének helynevei. Adattár

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában induló új sorozat köteteiben tájegységenként rendezve kívánjuk közreadni a települések jelenkori és történeti fölrajzinév-készletét. Sorozatindító kötetünk Aranyos-vidék magyarlakta településeinek névanyagát öleli fel. A 27 település mikrotoponíma-anyaga már nagyrészt megjelent korábbi gyűjtésekben – ezeket néhol kiegészítettük –, a történeti nevek pedig Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtéséből valók. Kezdeményezésünk újszerűsége azonban abban […]

Több szem többet lát. Néprajzi és helyismereti közlések, tanulmányok

A szerkesztő, P. Buzogány Árpád három fejezetbe sorolta az írásokat. Az első (Piros bazsarózsa, kék házak és fakelenta – Népélet Udvarhelyszéken) a hétköznapi élet színtereivel, a munkával, az állattartással foglalkozik; a második (Balladák, pástílusok, mondókák – Néprajzi közlések) a szellemi síkon továbbélő, lappangó népköltészettel; a harmadik fejezetben (Kastélyok, iskolamesterek, gazdakörök – helyismereti közlések) az épített […]

Önfejű unitárius lelkész – innovatív néprajzi gyűjtő

Önfejű unitárius lelkész – innovatív néprajzi gyűjtő

Szakál Anna a történeti folklorisztika szemléletével és módszertanával felvértezve tűzte maga elé célul az első, Kriza János által megszervezett erdélyi gyűjtőhálózatnak a mindennapok, az egyéni habitusok perspektívájából való megismerését. Kutatása szerteágazó, érinti a mozgalom eszmei előzményeit és indítékait, történetét, résztvevőit, a résztvevők életkörülményeit, személyes motivációit, kapcsolatait. Keresi és értelmezi a mozgalom írott dokumentumait, követi, gazdagítja […]