A legfelső stáció



Most az Isten Csíkban – ez is lehetne Molnár Vilmos új, kiadónknál megjelenő második könyvének a címe. Humor, filozófiai hajlam, nyelvi furfang, súlyos, balladai hangvétel egyként jellemzi a novelláskötetet, melyen folyamatos „az Isten ujjának” érintése, a nevének, akaratának, nyomainak keresése: Csicsó után a vonaton, gimnazista iskolai fogalmazásban, üres négyzetekben és félve feltett kérdésekben. A legfelső stáció jófajta elbeszélői hangon, egyetlen esőcseppnyi csíki ízzel szól arról, hogy mi minden olyan a mi életünkben is, mint a mesében. „Rendhagyó” és „minimál” meséi térben-évszázadokban messze röptetnek, saját testünk közeli mélyeiben búvárlanak, a férfi és nő huncutságai fölött kacsintanak össze az olvasóval, hajtűkanyarral visszatérve szövegükhöz pedig arról is mesélnek, hogy íródnak ők maguk, és mit nem kell beléjük olvasni. Jó ötletek felszabadult nyelven megírt felső stációjára értünk.





További hasonló könyvek


Mesék

Huszonöt mese, amely a szerző legelső kéziratának egyike, egy tiszta szerelem gyermekien őszinte mesés elbeszélése. Csorbítatlan egész. Bensőséges lírai vallomás lobog belőle a legnagyszerűbb emberi érzésről, híradásul arról az emberről is, aki ennek az érzésnek valaha kifejezésformát talált, akiből még most, halála után több mint hat évtizeddel is idevilágol egy másokért égő áldozatos élet példája.

Hétfőn meghalsz

A múlt szellemei és a jövő kísértetei szólnak itt a jelenben, mind nagyobb körökben, a fallal szembeállított kislánytól a kollektív tudattalanig. Miközben elárul a test, kicsorbul a királyi fém, megfordul a giliszta a gyomirtós földben. És vissza. De vajon vissza lehet-e menni, és meddig? Sánta Miriám versei nem hagynak nyugodni. Nem simogatják a lelkünket, ez […]

Aletta bárkája

Az egymás mellé, közös térbe, szerelembe, apaságba, anyaságba, eltérő hitekbe-ösztönökbe zárt emberek egymásra tárulkozásának – és kényszeres védekezésüknek – leheletfinom rajzával a lélek és a sors különös tájai felé sodor. Az olvasó pedig döbbenten tapasztalja: milyen ismerős a titkolt félelmeknek, tétova reményeknek ez a kegyetlen, könyörtelen világa.