A legfelső stáció



Most az Isten Csíkban – ez is lehetne Molnár Vilmos új, kiadónknál megjelenő második könyvének a címe. Humor, filozófiai hajlam, nyelvi furfang, súlyos, balladai hangvétel egyként jellemzi a novelláskötetet, melyen folyamatos „az Isten ujjának” érintése, a nevének, akaratának, nyomainak keresése: Csicsó után a vonaton, gimnazista iskolai fogalmazásban, üres négyzetekben és félve feltett kérdésekben. A legfelső stáció jófajta elbeszélői hangon, egyetlen esőcseppnyi csíki ízzel szól arról, hogy mi minden olyan a mi életünkben is, mint a mesében. „Rendhagyó” és „minimál” meséi térben-évszázadokban messze röptetnek, saját testünk közeli mélyeiben búvárlanak, a férfi és nő huncutságai fölött kacsintanak össze az olvasóval, hajtűkanyarral visszatérve szövegükhöz pedig arról is mesélnek, hogy íródnak ők maguk, és mit nem kell beléjük olvasni. Jó ötletek felszabadult nyelven megírt felső stációjára értünk.





További hasonló könyvek


Aletta bárkája

Az egymás mellé, közös térbe, szerelembe, apaságba, anyaságba, eltérő hitekbe-ösztönökbe zárt emberek egymásra tárulkozásának – és kényszeres védekezésüknek – leheletfinom rajzával a lélek és a sors különös tájai felé sodor. Az olvasó pedig döbbenten tapasztalja: milyen ismerős a titkolt félelmeknek, tétova reményeknek ez a kegyetlen, könyörtelen világa.

Füst

Miért kellett és hogyan lehetett apró gyermekeket tűzbe dobni? A kérdés örök. És megválaszolatlan. Kornis Ottó Füstje az első holokauszt-emlékirat. „…akárhányan is vagyunk, száz és száz véletlennek köszönhetjük, hogy életben maradtunk, és éppen azt nem tudjuk megérteni, hogy miért éppen mi vagyunk azok, akiket nem dobtak a krematóriumba, miért éppen mi vagyunk azok, akik kibírtuk […]

A lélek évszakai

Jelen verseskötettel életem fontosabb mozzanataiba szeretném bevezetni kedves olvasóimat, mint például a gyermekkor, zene, szerelem, filozófia, hittan, és mindezt játékos rímekben, gördülékeny kifejezésekben tárom a nagyérdemű elé, kincses Kolozsvár 700 éves falai között. Verseim öt témakörbe csoportosíthatóak: tájleíró, családi, filozofikus, szerelmes és nem utolsósorban egyházi jellegűek.