A harmadik lélek szabad



Megvásárolom

Az 1763-as esztendő nyárutóján, titkokkal és félelmekkel terhelten, Margit és Máté együtt kelnek útra Debrecenből Székelyföld felé. Az egyetemet elvégzett fiú szülővárosába igyekszik, hogy ott apja után lelkész váljék belőle, a leány pedig vándor könyvárusként szerencsekönyvekkel, kalendáriumokkal, tudományos munkákkal és legfőképp tiltott kiadványokkal járja a vásárokat. Valódi küldetésüket – a székely önrendelkezés kivívása, valamint egy bizalmas irat célba juttatása – még egymás előtt is elhallgatják. Nem sokkal korábban egy külföldi kolostor rideg cellájában egy csíksomlyói szerzetes rója rejtett és üldözött sorait tündérekről, bábafergetegről, szépasszonykalánról, hazavágyódásról, bűnhő­désről, öntudatról, a harmadik lélekről. Meggyőződése, mely életét is veszélybe sodorja, Margit és Máté elhivatásában lel vissz­hangra. Nem sokkal korábban egy külföldi kolostor rideg cellájában egy csíksomlyói szerzetes rója rejtett és üldözött sorait tündérekről, bábafergetegről, szépasszonykalánról, hazavágyódásról, bűnhő­désről, öntudatról, a harmadik lélekről. Meggyőződése, mely életét is veszélybe sodorja, Margit és Máté elhivatásában lel vissz­hangra. Kozma Mária könyve részletes és érdekfeszítő betekintést nyújt a 18. századi magyar történelem, társadalmi és politikai berendezkedés színfalai mögé, hitelesen mutatja be az egykor élt székelyek küzdelmeit, örömeit és mindennapjait, és ráébreszt arra az egyetemes igazságra, hogy az egykori ember – Margit, Máté és a szerzetes – is azt keresi, amit ma is, szakadatlanul mindannyian: a mindenkori belső, emberi szabadságot.





További hasonló könyvek


Pályamatricák

Útirajzában Láng Orsolya a felfedező derűs tekintetével néz szét Göttinga, Porto, Konstanca, Makaó, Koszovó utcáin, tájain, arcain. Az élmények megosztásának magától értetődő volta a könyv sajátja. A felidéző leírást a szerző fotói illusztrálják.

Valentin Lustig zarándoklata

Lustig Valentin kolozsvári, jeruzsálemi és firenzei történelmi és kulturális hátterekből érkezett Zürichbe mintegy negyven éve. De nem amiatt zseniális művész, mert sokfele jártában sokféle tanításban részesült, sokféle tradícióval találkozott, hanem mert több közösség kanonizált értékeinek elsajátítása mellett e kollektivitások tudattalanjainak is hordozója. Aligha tévedünk, ha arra gondolunk, hogy Lustig Valentin lenyűgözően szuggesztív művészete nem elsősorban […]

Sosem volt cigányország

Az újpesti szegkovács cigánymeséket Bartos Tibor gyújtötte és szerkesztette. A mesék csodálatos dolgokról szólnak, a hercegné-kisasszonyról és a fáraó népének sok csodálatos dolgairól, de tulajdonképpen egy sajátos kultúra igazi gyöngyszemei, mely bár melletünk létezik, nem is ismerjük igazán.