A harmadik lélek szabad



Megvásárolom

Az 1763-as esztendő nyárutóján, titkokkal és félelmekkel terhelten, Margit és Máté együtt kelnek útra Debrecenből Székelyföld felé. Az egyetemet elvégzett fiú szülővárosába igyekszik, hogy ott apja után lelkész váljék belőle, a leány pedig vándor könyvárusként szerencsekönyvekkel, kalendáriumokkal, tudományos munkákkal és legfőképp tiltott kiadványokkal járja a vásárokat. Valódi küldetésüket – a székely önrendelkezés kivívása, valamint egy bizalmas irat célba juttatása – még egymás előtt is elhallgatják. Nem sokkal korábban egy külföldi kolostor rideg cellájában egy csíksomlyói szerzetes rója rejtett és üldözött sorait tündérekről, bábafergetegről, szépasszonykalánról, hazavágyódásról, bűnhő­désről, öntudatról, a harmadik lélekről. Meggyőződése, mely életét is veszélybe sodorja, Margit és Máté elhivatásában lel vissz­hangra. Nem sokkal korábban egy külföldi kolostor rideg cellájában egy csíksomlyói szerzetes rója rejtett és üldözött sorait tündérekről, bábafergetegről, szépasszonykalánról, hazavágyódásról, bűnhő­désről, öntudatról, a harmadik lélekről. Meggyőződése, mely életét is veszélybe sodorja, Margit és Máté elhivatásában lel vissz­hangra. Kozma Mária könyve részletes és érdekfeszítő betekintést nyújt a 18. századi magyar történelem, társadalmi és politikai berendezkedés színfalai mögé, hitelesen mutatja be az egykor élt székelyek küzdelmeit, örömeit és mindennapjait, és ráébreszt arra az egyetemes igazságra, hogy az egykori ember – Margit, Máté és a szerzetes – is azt keresi, amit ma is, szakadatlanul mindannyian: a mindenkori belső, emberi szabadságot.





További hasonló könyvek


Napraforgó

„A műfordítás – különösképpen a versfordítás – ablaknyitás egy olyan világra, melyben még nem volt alkalmunk látogatást tenni. Ismerkedés alkotókkal, akik pontosan olyanok, mint mi magunk – csak éppen egészen másak. A járásuk, a szemük, bőrük színe, kora reggeli és esti szokásaik, öltözékük, szerelmes sóvárgásaik, kardvillogtató elszántságuk, világot átölelő dalolásuk – megszólalásig a mienkre hasonlít. […]

A Spanyolok Mexicóba

A 18. század utolsó évtizede elején különleges történelmi vitadrámát írt Erdély kancellárjának tudós fia, könyv- és ásványgyűjtő, később a jénai Mineralógiai Társaság első elnöke, ifjú gróf Teleki Domokos (1774–1798). Egy ilyen, a múlthoz kérdezve közelítő színmű megírása komoly történelmi, antropológiai, sőt politikafilozófìai felkészülést igényelt, s azon, hogy kiadását a cenzor lényeges változtatások után javasolta, nem […]

Néhány egykori költemény

Posztumusz művet, posztumusz olvasatokat tartanak kezükben még ismeretlen, de máris posztumusz olvasók. Most éppen Lázáry René Sándor legelső, és mégis posztumusz verseskötetét. Pontosabban: csak egy szűkre szabott, szerényebb, alkalmi versválogatást magából a posztumusz teljesből, annak is csak egy behatárolt darabkájából, de így is egy (majd később) eljövendő, megtervezett egészből, Lázáry összes költői munkáiból. Ezt a […]