A harmadik lélek szabad



Megvásárolom

Az 1763-as esztendő nyárutóján, titkokkal és félelmekkel terhelten, Margit és Máté együtt kelnek útra Debrecenből Székelyföld felé. Az egyetemet elvégzett fiú szülővárosába igyekszik, hogy ott apja után lelkész váljék belőle, a leány pedig vándor könyvárusként szerencsekönyvekkel, kalendáriumokkal, tudományos munkákkal és legfőképp tiltott kiadványokkal járja a vásárokat. Valódi küldetésüket – a székely önrendelkezés kivívása, valamint egy bizalmas irat célba juttatása – még egymás előtt is elhallgatják. Nem sokkal korábban egy külföldi kolostor rideg cellájában egy csíksomlyói szerzetes rója rejtett és üldözött sorait tündérekről, bábafergetegről, szépasszonykalánról, hazavágyódásról, bűnhő­désről, öntudatról, a harmadik lélekről. Meggyőződése, mely életét is veszélybe sodorja, Margit és Máté elhivatásában lel vissz­hangra. Nem sokkal korábban egy külföldi kolostor rideg cellájában egy csíksomlyói szerzetes rója rejtett és üldözött sorait tündérekről, bábafergetegről, szépasszonykalánról, hazavágyódásról, bűnhő­désről, öntudatról, a harmadik lélekről. Meggyőződése, mely életét is veszélybe sodorja, Margit és Máté elhivatásában lel vissz­hangra. Kozma Mária könyve részletes és érdekfeszítő betekintést nyújt a 18. századi magyar történelem, társadalmi és politikai berendezkedés színfalai mögé, hitelesen mutatja be az egykor élt székelyek küzdelmeit, örömeit és mindennapjait, és ráébreszt arra az egyetemes igazságra, hogy az egykori ember – Margit, Máté és a szerzetes – is azt keresi, amit ma is, szakadatlanul mindannyian: a mindenkori belső, emberi szabadságot.





További hasonló könyvek


Móka-kávé

Ebben a kis történetben – amely alig néhány hét eseményeit meséli el – önmagára ismerhet bárki, aki hasonló időszakban élt, és hasonló körülmények között volt fiatal, aki az 1980-as években, Erdélyben tekintett a bizonytalan jövő felé, s olyasmit tapasztalt meg, amiről nem szívesen mesél, mert azt sem tudja, hogyan lehetne megértetni a mostani fiatallal azokat […]

Vaskenyéren

Mint minden jó történelmi regény, a Vaskenyéren cselekménye is kétféle elemből épül fel. Az egyik a történelmi tények, nagy események, kikristályosodott legendák feldolgozása, a másik pedig az így kínált keretet kitöltő írói fantázia, mely a sivár, sokszor szűkszavú adatokba életet visz. Torockó múltját a vasbányászat határozza meg. Neve a szláv toroszk (vaskő) szóból fejlődhetett ki. […]

Sosem volt cigányország

Az újpesti szegkovács cigánymeséket Bartos Tibor gyújtötte és szerkesztette. A mesék csodálatos dolgokról szólnak, a hercegné-kisasszonyról és a fáraó népének sok csodálatos dolgairól, de tulajdonképpen egy sajátos kultúra igazi gyöngyszemei, mely bár melletünk létezik, nem is ismerjük igazán.