November 17, 2019

Költői nyelven hatalmi és emberi kegyetlenségekről

Darvasi László a Karády zárkájáról és a Magyar sellőről

 

Az egyik legmunkásabb kortárs magyar író vagy. Miből táplálkozik a rendkívüli, különböző műfajokban megmutatkozó termékenységed és munkabírásod. Mi van a szűnni nem akaró mesélő- és íráskedv mögött? Mi motivál az állandó írásra, alkotásra?

Nyilván alkati kérdés is. Mintha írás közben, tehát hogy lesz valami, és nem van, tehát nem befejezett, végérvényes, megmásíthatatlan, hanem még alakulás, még folyamat, ez nagyon fontos nekem. Mindennél fontosabb. Nem készen lenni. Nem vagy készen soha, csak abbahagyod. Fölfüggeszted. Kis szünet, kérem. Azt is szoktam mondani, hogy az efféle termékenységnek sokszor, mint a magam esetében is vélem, a félelem az éltetője. Mintha akkor lennék, amikor írok. Az erősebb lét közelében lenni. Ez persze butaság, kényszeresség is, vagy valamiféle nagy, nagy gyengeség. Mindegy. Énnekem az írás, vagyis a szó a halál/elmúlás elleni folyamatos opponálás. Volt néhány éve egy nagy betegségem, majdnem meghaltam. A kóma után, amikor még mozdulni se tudtam, és a fogamat is a nővér mosta, könyörögtem neki, hogy maradjon még, beszélgessünk. Ha beszél, élsz. Az ezeregyéjszaka meséi, a’la Szív Ernő, aki tárcák nem szűnő elfecsegésével, a nagy élet kis dolgainak fáradhatatlan számbavételével tartja vissza az ajtó előtt dúdolgató halált.

 

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár első estéjén, november 13-án két új műveddel is találkozhat a közönség. Előbb a Gyulai Várszínház produkciójaként láthatják az érdeklődők a Karády zárkája című darabodat, mi ragadott meg és foglalkoztatott leginkább Karády Katalin alakjában, sorsában?

 

Karády, a híres díva egy pillanat alatt a sorskivetetté válik. A fényből a legmélyebb sötétségbe és kilátástalanságba hull, mert hát a gestapó börtöne az. Kínozzák, megerőszakolják. Nyilván számot vetett az életével, elgondolta honnan jött, hová jutott, és nem hinném, hogy föladta volna a tartását. Rendkívül bátor ember volt, akárcsak Bajor Gizi, akiről szintén írtam drámát. Ők a Horthy kor csillagai, dívái voltak. Akárcsak Karádyt, Bajor Gizit se fogadja majd be az új kor. Gizi a halálba menekül bolond doktor férje segítségével, Karády nyugatra, Braziliába, New Yorkba megy, és hiába hízeleg neki Aczél, hogy jöjjön haza, mint mondjuk Páger, lesznek estjei, lemeze, visszatérhet a nyilvánosságba, szóba sem áll a kommunistákkal. De persze lemeze lett, és a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején ez hatalmast is robbant Magyarországon. Még nekem is megvolt, pedig én a Led Zeppelinre ráztam a fejem. Nem az életét írtam meg, hanem a Gestapó börtönében eltöltött hónapokból néhány sötét, fájdalmas napot. Azt, amikor kilátástalan minden. Amikor semmi remény nem látszik, hogy majd állhat újra a szabad ég alatt. Na, ez érdekelt engem, ilyen helyzetben, hogy működik a lélek, a jellem. És hát milyen gyönyörűen játssza az alakot Béres Laci rendezésében Bartha Boróka!

 

 

November 15-én délután három órakor a Magyar sellő című regényed könyvbemutatóján vehetnek részt az érdeklődők. A sellők vagy másképpen hableányok, általában tengerekhez kötődő mitológiai lények, de a magyar mitológiában nem szerepelnek. Mit keres egy magyar sellő, valamikor talán a romantika korában, egy német kisvárosban?

 

Kleist talált egy híradást arról, hogy az egyik magyar királyi halastóból sellőt fogtak, nyilván egy elvadult kisembert, akit megpróbáltak ugyan civilizálni, de visszaszökik a vadonba. Én persze átírtam a történetet. Egy német kisváros intézője megveszi a sellőt, és elszállítja, a lény pedig útközben megszökik. Ez a grófi hatalom alatt álló német kisváros egy mindenkori kisközösség, kistársadalom modellje, ahol különböző élethelyzetekben, illetve novellisztikus epizódokon keresztül azt figyeltem, mi tesz az emberrel a manipuláció, egy másik valóság nyílt, nyilvánvalóan arcátlan hirdetése és propagálása, hogyan történik a megalázás és a kifosztás processzusa, ugyanakkor hogyan lehet – akár csak Karády esetében – normális módon, de talán a rögeszmét is felhasználva túlélni a vegzatúrákat és kínzásokat. Erősen költői nyelven beszélek a legnyersebb hatalmi eljárásokról vagy emberi kegyetlenségekről. De van a könyvben felnőtté válási történet vagy igazi szerelmi rész is.

Elek Tibor

November 17, 2019

Vera: a szeretet és titok könyve

Grecsó Krisztiánt senkinek sem kell bemutatni. Ugyanez elmondható az író új könyvéről is. A Vera életműben való elhelyezése azonban két táborra osztja az olvasókat. Van, aki tipikus Grecsó-regénynek tartja, mások viszont úgy vélik, az író itt megválik eddig jólbevált receptjétől. A megtévesztő talán, hogy egy kislányt helyez a történet középpontjába, holott eddig felnőtt férfiak szemszögéből […]

November 17, 2019

Jack Cole dalai – részlet

Kovács András Ferenc 1988 és 1995 között, nagyszerű szerepjátékot vállalva, dalok formájában adta közre Jack Cole amerikai költő negyven versét, amelyeket kötetben való megjelenésük után az akkor még színinövendék Fazekas Ernő, Márton Lóránt és Nagy Csongor megzenésítve, egyetlen estébe sűrítve, előadott. Több mint húsz év után, a költő 60. születésnapja tiszteletére, a három színész a […]

November 17, 2019

Markó Béla: A könyves város

Néhány esztendővel a diktatúra bukása előtt Romániában megtiltották számos erdélyi város magyar nevének használatát a sajtóban. Így aztán azok az újságírók, akik nem voltak hajlandók Nagyváradot magyar szövegben Oradeaként emlegetni, úgy írták körül, hogy a „pece-parti Párizs”, ami egy száraz tudósításban eléggé furcsán hangzott, de jól tudták az olvasók is, miről van szó. Kolozsvárt sem […]