A könyv egyfajta párterápiás útmutató, feltárja a párkapcsolati problémák elméleti háttereit. Megírásakor – a személyes hangvételen túl – a szerző a mindenkori pszichológia által javasolt feladatokat és megoldási javaslatokat tartotta szem előtt, hogy segítséget nyújtson úgy a hétköznapi, egyszerű konfliktusok problémájára, mint a bonyolult és tabukként kezelt gondokra. Olyan technikákat javasol, amelyek a párkapcsolati kommunikációban […]

Jelen tanulmánykötet egy több mint két évtízede elindított kezdeményezés legújabb eredménye. Mindjárt a rendszerváltás után szükségét éreztük az évek folyamán felgyűlt történelmi tárgyú kéziratok gyűjteményes formában való közreadásának, mivel Marosvásárhelyen nincsen olyan intézmény – sem szakfolyóirat, sem múzeumi vagy egyéb tudományos szervezet -, amely magyar vonatkozású, magyar nyelvű történelmi tárgyú kiadványokat rendszeresen megjelentetne. Vagyis hiánypótló, […]

Ha egy virágzó, újjászületéses egyházművészeti korban születik, ha ilyen lett volna a magunk mögött hagyott huszadik század második fele, Kádár Tibort talán iskolateremtő mesterként tisztelhetnénk. Olyan szerepet játszhatott volna a magyar festészetben, mint a maga korában Giotto, Verrochio vagy Michelangelo az olaszban. De nem a reneszánsz vagy barokk mesterek imitátoraként, hanem az ő tudásukkal és […]

Az erdélyi magyarság – főként a közép-erdélyi régió – falusi népi közösségének múlt századi népszokásvilágát, szokáskultúráját vizsgálja ez a kötet. Mint minden kisebb-nagyobb embercsoportot, ezt a közösséget is sajátos viselkedésmódja és szimbolikus cselekvéseinek sorozata jellemzi. Esetünkben egy olyan világról van szó, amelyben az emberek többsége összenézésből is értette egymást, mivel azonos vagy hasonló világképpel, kultúrával […]

Román Elemér igazi elbeszélő, csodás mesélő. Olykor-olykor mintha a mindenki által ismert magyar népmeséket olvasnánk. Szabó Gyula hangján halljuk magunkban a történeteket, a történéseket, és egyre kíváncsibbá válunk, hogy főhősünk szerencsével jár-e vagy elbukik a fátum által neki kijelölt úton.

Az író megpróbálja magát otthonossá tenni azokban a világokban, amelyekről beszámol, amelyekbe menekül vagy amelyekben otthonra lel. Ebből a szempontból az életrajzi történet, a mitológia, a történelem vagy a fantázia világa egyaránt személyes belső térré válik, akár meséli az ember, akár olvassa. Annyiban igaz csak, amennyiben elhiszi és el tudja hitetni történeteit, de ne feledjük, […]

Élt a múlt század második felében egy székely szobrászzseni, aki – miután már zsenge gyermekként ráérzett arra, hogy a mindent Teremtő által emberemlékezet előtt megalkotott Anyag alakváltoztatásra képes –, mielőtt elindult volna a Végtelenbe, közel öt évtizeden át a világ minden sarkában hagyott egy-egy gondolatnyi emléket, fényösvényeket jelölt meg a lelkével, reményt és új törekvéseket […]

Folyton őt látjuk magunk előtt… a lányt, akit bármelyikünk ismerhetett volna. Kincses Elemér prózája cseppet sem mentes a teatralitástól, hisz ő maga elsősorban színházrendező. Regénye, akár egy jól megírt film-forgatókönyv, snittszerű, teli dialógusokkal. A szereplőket/karaktereket, a helyszíneket, az időt a párbeszédeken keresztül jellemzi. Nem folyik bele a történetbe, hagyja, hogy a szereplők írják azt.