Hegedűs Imre János (Székelyhidegkút, 1941) a Székelyföld aprócska falujából indult nem mindennapi útjára. Az erdélyi magyar értelmiség sorsában osztozott évtizedekig, s amikor az ordas hatalom emigrációba kényszerítette, írótollal cserélte föl a tanári katedrát. Az idegen médium részecskegyorsító, hadronütköztető alagút számára, ahol azt kell létrehozni, ami nincs. Hétvégi magyar iskolát alapít Bécsben, újságot szerkeszt, rádióadásokat tudósít, […]

Itt minden a kolozsvári polgárról szól, nem kastélyok, földbirtokok uráról, nem megyei vagy városi elöljárókról, bankvezérekről. Nem hírességekről, az erkölcs elismert lovagjairól, feltétlenül példaképekről. Hozzájuk, e szerény polgári családhoz igazodnak a tárgyak. A leghétköznapibbak. Például egy posztószoknya vagy egy szemüveg… Kántor Lajos

„A műfordítás – különösképpen a versfordítás – ablaknyitás egy olyan világra, melyben még nem volt alkalmunk látogatást tenni. Ismerkedés alkotókkal, akik pontosan olyanok, mint mi magunk – csak éppen egészen másak. A járásuk, a szemük, bőrük színe, kora reggeli és esti szokásaik, öltözékük, szerelmes sóvárgásaik, kardvillogtató elszántságuk, világot átölelő dalolásuk – megszólalásig a mienkre hasonlít. […]

A magyar könyv-, könyvtártörténet egyik legjelentősebb alakjának 1759‒1763 közötti európai tanulmányútját ismerheti meg az útinapló olvasója. Ez a négy esztendő Teleki Sámuel számára a felkészülés lehetőségét biztosítja. Kétségtelen, hogy legfontosabb úti célja a tanulás, de személyisége formálódásában igen nagy jelentősége van az élményszerző világlátásnak is. Az sem mellőzendő, hogy a 18–19. század erdélyi politikai, egyházi […]

Mint minden jó történelmi regény, a Vaskenyéren cselekménye is kétféle elemből épül fel. Az egyik a történelmi tények, nagy események, kikristályosodott legendák feldolgozása, a másik pedig az így kínált keretet kitöltő írói fantázia, mely a sivár, sokszor szűkszavú adatokba életet visz. Torockó múltját a vasbányászat határozza meg. Neve a szláv toroszk (vaskő) szóból fejlődhetett ki. […]

A romániai magyarságra vonatkozóan bőségesen vannak társadalomtudományi publikációk, bizonyos kérdésekben komoly monográfiák és szakirodalmi összefoglalók, nem beszélve a Romániai Magyar Évkönyv 2000 és 2011 között megjelent nyolc kötetéről, illetve a Magyar Kisebbség (1996–) és az Erdélyi Társadalom (2003–) tematikus blokkjairól, de összefoglaló nem készült. Indokolt tehát egy olyan, a 2010 után elindult változásokat is értelmező […]

Fényi István Nagykároly mellett, Kaplony községben született 1919. január 10-én, szűkösen élő zsellércsaládban. Az elemi iskolát szülőfalujában, középiskoláit Gyulafehérvárott, majd Nagykárolyban végezte. 1943-ban magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett a kolozsvári egyetem bölcsészkarán. 1946-tól nyugdíjazásáig a magyar irodalom oktatója volt Nagykárolyban. Gimnazistaként már szerepelt a Lantos diákévek (1939) című versantológiában. Verseit kezdetben A Hírnök, a Termés és a […]

Arz Artur Albert (1857–1935) császári és királyi vezérezredes az Osztrák–Magyar Monarchia Vezérkarának utolsó főnöke volt 1917 márciusa és 1918 novembere között. Az erdélyi szász származású tábornok IV. (Boldog) Károly bizalmi embereként ebben a tisztségben Franz Conrad von Hötzendorf tábornagyot követte. Katonai karrierje csúcspontját 1918. november 3-án érte el, amikor az uralkodó főparancsnokká nevezte ki. A […]