Berki Tímea gondos kutatásának eredménye ez a kötet, amely a történelmi és legfőképpen európai együttélés kronológiájáról, bibliográfiáról, szakmai segédleteiről kialakított hihetetlenül szegényes kép kiegészítésére hivatott. (…) Kultúrtörténelmi szempontból hiánypótló segédlet ez – amely késlekedett megjelenni, és amely a kommunizmus megszűnte után komoly kérdéseket vet fel a két („szomszédos” és „baráti” ahogy a vörös totalitarizmus bükkfanyelve […]

A kötet a 2017. május 18–20-án A magyarországi és erdélyi tudományosság alakzatai a 18–19. század fordulóján. Aranka György-évfordulós tanácskozás című konferencián elhangzott előadások újragondolt, szerkesztett változatát tartalmazza, kiegészülve néhány olyan tanulmánnyal, amelyek objektív okok miatt nem hangozhattak el Kolozsváron, de a szerkesztők felhívására születtek. A konferencia elgondolásakor a szervezők azt szerették volna, hogy minél több […]

Kolozsvár 700 éves születésnapja alkalmából 2016-ban a város szellemi, művelődési és tudományos életében meghatározó szerepet játszó intézmények, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Román Akadémia Erdélyi Tanulmányok Központja egy nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700 címmel. Jelen kötet az ott elhangzott előadások tekintélyes […]

Könyvünk nem tesz pontot a székely eredetkérdésben folyó véget nem érő vitákra, lépésről lépésre követi viszont, miképpen jelenik meg a székelység szkíta–hun eredetének tana a középkori krónikásoknál, hogyan él tovább a reneszánsz és felvilágosodás írástudóinál, erősödik meg a nemzeti romantika virágzása idején, milyen csatornákon szivároghatott át a népi tudatba, hogyan nyilvánul meg a kortárs közhitben.

Ismeretes, hogy a nagymértékű háborús pusztítás továbbá az államszervezet középkorias jellege következtében a kora újkori Erdély történetének forrásadottságai, a Magyar Királyságéhoz képest is igen mostohák. A fejedelmi levéltár nagyrészt elpusztult, illetve csak töredékei maradtak fent szétszórva többnyire a hiteleshelyi levéltárakban, a váradi káptalan gazdag anyaga pedig a vár török kézre kerülése után semmisült meg. E […]

A kétezres évek második felében a közvéleményt erősen foglalkoztatta az akkor Magyarországon újdonságnak számító EMO-szubkultúra. Míg fiatalok ezrei jártak-keltek szemükbe fésült, feketére festett hajjal és fekete festékkel kihúzott szemmel, a My Chemical Romance és a Tokio Hotel zenéjét hallgatva, a magyar média járványszerűen terjedő depresszióról, öngyilkossági kísérletekről, halálkultuszról, a szexuális identitás válságáról cikkezett. Guld Ádám […]

György V. Imola kutatásában több tudományterület ér össze. Azért tárja fel Marosvásárhely történelmének egy korszakát, polgármestere Bernády György életpályáját, a róla szóló diskurzust, hogy megértse és nyomon követhesse egy város és perifériája emlékezési stratégiáját, identitásának szerveződését és működését.

ötetünk Szatmár vármegye hatalmi viszonyait, pártstruktúrájának alakulását értékeli 1905–1906 folyamán, valamint górcső alá veszi az 1905-ös és az 1906-os országgyűlési képviselő-választások szatmári előkészületeit, lebonyolítását és eredményeit. A téma fontosságát az adja meg, hogy az 1867-es kiegyezéssel létrehozott Osztrák-Magyar Monarchiában az 1890-es évekre a válság jelei mutatkoztak, s a politikai válság 1905-1906 folyamán kulminált. A kormányzati […]

A Napló – mint címe is jelzi – 1894 és 1920 közötti bejegyzéseket tartalmaz. Egy mondatban összefoglalva: a Monarchia „békebeli” időszakának, az első világháború hátországi eseményeinek, az 1916-os román betörésnek, az 1918–19-ben lezajlott forradalmaknak, az impérium-, a főhatalomváltozásnak a naplóíró szempontjai és világlátása szerint megörökített története. A bejegyzések történelmi hűséggel adják vissza a 19. század […]

Ujfalvi Krisztina (1761–1818) játékos, évődő – a legkomolyabb kérdések elől sem kitérő – verses leveleivel, kíváncsiságával, elevenségével nyerte meg kortársai rokonszenvét. Barátságai közül a Molnár Borbálához fűződő nyomtatott leveleskönyvben is ismertté lett (Barátsági vetélkedés, 1804, Kolozsvár). A „Levéllé válva”más barátságok képe: három lírai művet, tizenhét verses levelet tartalmaz a 18. század végi Erdélyből (egy későbbi […]

A moldvai magyar tájnyelv szótára jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók jegyeztek le a század közepén. Az 1949–1962 közötti gyűjtések tetemes nyelvi anyaga közben egyre gyarapodott az újabb kutatásokkal és publikációkkal, egyre több lett a tanszéki archívumban őrzött cédula és szöveg. Ennek a tájnyelvnek a […]