Jelen monográfia a 18. században dívó historia litterariáknak Benkő József tollából származó darabjait vizsgálja. Az Erdély „polihisztoraként” számontartott háromszéki református lelkész ilyen jellegű írásai között említhetjük Erdély című honismereti munkájának művelődéstörténeti fejezetét, a Bod Péter Magyar Athenasára tett, Additamenta című pótlását, a Sófalvi József levelének végéhez illesztett szerző- és műjegyzéket, valamint azokat a tudománytörténeti vonatkozású […]

Jelen mű a mechanizmusok, gépszerkezettan, illetve robotok tudományának mélységeibe kalauzolja az olvasót. Bár a könyvet elsősorban a doktoranduszhallgatók és kutatók figyelmébe ajánljuk, a magiszteri képzésben részt vevő diákok és a gyakorló mérnökök is bizalommal forgathatják. A könyv öt fejezete a térmechanizmusok problémakörét tárgyalja, a szükséges matematikai alapoktól a dinamikus kiegyensúlyozásig, alaposan, világosan tárgyalva és kimerítve […]

Szakál Anna a történeti folklorisztika szemléletével és módszertanával felvértezve tűzte maga elé célul az első, Kriza János által megszervezett erdélyi gyűjtőhálózatnak a mindennapok, az egyéni habitusok perspektívájából való megismerését. Kutatása szerteágazó, érinti a mozgalom eszmei előzményeit és indítékait, történetét, résztvevőit, a résztvevők életkörülményeit, személyes motivációit, kapcsolatait. Keresi és értelmezi a mozgalom írott dokumentumait, követi, gazdagítja […]

E kötet olvasója, de maguk a szerzők sem gondolták volna kutatásaik kezdetén, hogy itt a Kárpát-medence keleti régiójában, a Kárpát-vonulat gyönyörű medencéiben, azon a területen, amelyet közel nyolcszáz éve Székelyföldnek hívnak, ennyire változatos műszaki fejlődés kibontakozhatott. Ennek a fejlődésnek meghatározó tényezői voltak a terület természeti adottságai, gazdag érclelőhelyei, beláthatatlan erdőségei, gyors folyású patakjai, amihez szerencsésen […]

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában induló új sorozat köteteiben tájegységenként rendezve kívánjuk közreadni a települések jelenkori és történeti fölrajzinév-készletét. Sorozatindító kötetünk Aranyos-vidék magyarlakta településeinek névanyagát öleli fel. A 27 település mikrotoponíma-anyaga már nagyrészt megjelent korábbi gyűjtésekben – ezeket néhol kiegészítettük –, a történeti nevek pedig Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtéséből valók. Kezdeményezésünk újszerűsége azonban abban […]

A könyv egy antropológiai kutatás eredményeit mutatja be. Az információk, amelyeket ez az elemzés felhasznál, írásos formában maradtak fent. Az iratokat a 20. század harmincas éveitől kezdődően egészen a kilencvenes évekig gyűjtötte a főszereplőnk. A legkorábbi irat 1937-ből származik, a legkésőbbi 1997-ből, az iratok száma meghaladja a 2000-et. Az iratok közül a legtöbbet ő maga […]

A hazához való jog kérdése a mai napig diszkurzív törésvonalak mentén alakul. Ezért a haza megírása, és a metaforikus közösség létrehozása nem csak a 19. századi honfoglalási epika, de a 21. századi szépirodalmi és társadalomelméleti közbeszéd egyik tétje is. Hermann Veronika könyve a hazáról szóló másfél évszázados beszédmódokat, illetve a közösségi és egyéni identitás irodalmi […]

Déry Tibor korai műveiről feltűnően kevés értelmezés keletkezett, többségük ma már nehezen hozzáférhető. Balázs Imre József, Déry életművének kiváló ismerője ebben a kötetében az író 1945 előtti munkásságának keresztmetszetét nyújtja. Műelemzései elsősorban az 1920-as években keletkezett dadaista és szürrealista szövegeket mutatják be a mai olvasónak, ám a kötet Déry fiatalkori, 1913-tól Erdélyben töltött időszakának hatása […]

A 18. század utolsó évtizede elején különleges történelmi vitadrámát írt Erdély kancellárjának tudós fia, könyv- és ásványgyűjtő, később a jénai Mineralógiai Társaság első elnöke, ifjú gróf Teleki Domokos (1774–1798). Egy ilyen, a múlthoz kérdezve közelítő színmű megírása komoly történelmi, antropológiai, sőt politikafilozófìai felkészülést igényelt, s azon, hogy kiadását a cenzor lényeges változtatások után javasolta, nem […]

A kötet Haynald Lajos, „Erdély szeretett püspöke” emlékét ápolja. Bemutatja Erdélyben kiteljesedő lelkipásztori szolgálatát és a régió társadalmi felemelését szolgáló munkásságát. Egyháztörténészi tevékenysége, politikai szerepvállalása mellett a kötet feltárja Haynald sikerességének hátterét. Életében meghatározók voltak kitűnő iskolái és tanárai. Hitbéli és szakmai előmenetelét a váci és pesti piarista iskolák, valamint az esztergomi évek alapozták meg. […]

A szerző abból indul ki, hogy a tér, emlékezet és identitás összefüggéseit kutató társadalomtudományi hagyományok érdeklődési területe egybeesik a turizmus-kutatások és a place-branding lokalitás-fókuszával. Nehéz helyzetben van, mert forrásanyagát irodalmi szövegek, ráadásul eltérő kanonikus rangú szövegek képezik. Így nemcsak az irodalom és a társadalomtudományok, vagy a társadalomtudományok és a marketing-turizmus amúgy sem feszültségektől mentes viszonyában […]