ötetünk Szatmár vármegye hatalmi viszonyait, pártstruktúrájának alakulását értékeli 1905–1906 folyamán, valamint górcső alá veszi az 1905-ös és az 1906-os országgyűlési képviselő-választások szatmári előkészületeit, lebonyolítását és eredményeit. A téma fontosságát az adja meg, hogy az 1867-es kiegyezéssel létrehozott Osztrák-Magyar Monarchiában az 1890-es évekre a válság jelei mutatkoztak, s a politikai válság 1905-1906 folyamán kulminált. A kormányzati […]

A Napló – mint címe is jelzi – 1894 és 1920 közötti bejegyzéseket tartalmaz. Egy mondatban összefoglalva: a Monarchia „békebeli” időszakának, az első világháború hátországi eseményeinek, az 1916-os román betörésnek, az 1918–19-ben lezajlott forradalmaknak, az impérium-, a főhatalomváltozásnak a naplóíró szempontjai és világlátása szerint megörökített története. A bejegyzések történelmi hűséggel adják vissza a 19. század […]

Ujfalvi Krisztina (1761–1818) játékos, évődő – a legkomolyabb kérdések elől sem kitérő – verses leveleivel, kíváncsiságával, elevenségével nyerte meg kortársai rokonszenvét. Barátságai közül a Molnár Borbálához fűződő nyomtatott leveleskönyvben is ismertté lett (Barátsági vetélkedés, 1804, Kolozsvár). A „Levéllé válva”más barátságok képe: három lírai művet, tizenhét verses levelet tartalmaz a 18. század végi Erdélyből (egy későbbi […]

A moldvai magyar tájnyelv szótára jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók jegyeztek le a század közepén. Az 1949–1962 közötti gyűjtések tetemes nyelvi anyaga közben egyre gyarapodott az újabb kutatásokkal és publikációkkal, egyre több lett a tanszéki archívumban őrzött cédula és szöveg. Ennek a tájnyelvnek a […]

Berki Tímea gondos kutatásának eredménye ez a kötet, amely a történelmi és legfőképpen európai együttélés kronológiájáról, bibliográfiáról, szakmai segédleteiről kialakított hihetetlenül szegényes kép kiegészítésére hivatott. (…) Kultúrtörténelmi szempontból hiánypótló segédlet ez – amely késlekedett megjelenni, és amely a kommunizmus megszűnte után komoly kérdéseket vet fel a két („szomszédos” és „baráti” ahogy a vörös totalitarizmus bükkfanyelve […]

A kötet a 2017. május 18–20-án A magyarországi és erdélyi tudományosság alakzatai a 18–19. század fordulóján. Aranka György-évfordulós tanácskozás című konferencián elhangzott előadások újragondolt, szerkesztett változatát tartalmazza, kiegészülve néhány olyan tanulmánnyal, amelyek objektív okok miatt nem hangozhattak el Kolozsváron, de a szerkesztők felhívására születtek. A konferencia elgondolásakor a szervezők azt szerették volna, hogy minél több […]

Kolozsvár 700 éves születésnapja alkalmából 2016-ban a város szellemi, művelődési és tudományos életében meghatározó szerepet játszó intézmények, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Román Akadémia Erdélyi Tanulmányok Központja egy nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700 címmel. Jelen kötet az ott elhangzott előadások tekintélyes […]

Könyvünk nem tesz pontot a székely eredetkérdésben folyó véget nem érő vitákra, lépésről lépésre követi viszont, miképpen jelenik meg a székelység szkíta–hun eredetének tana a középkori krónikásoknál, hogyan él tovább a reneszánsz és felvilágosodás írástudóinál, erősödik meg a nemzeti romantika virágzása idején, milyen csatornákon szivároghatott át a népi tudatba, hogyan nyilvánul meg a kortárs közhitben.

Ismeretes, hogy a nagymértékű háborús pusztítás továbbá az államszervezet középkorias jellege következtében a kora újkori Erdély történetének forrásadottságai, a Magyar Királyságéhoz képest is igen mostohák. A fejedelmi levéltár nagyrészt elpusztult, illetve csak töredékei maradtak fent szétszórva többnyire a hiteleshelyi levéltárakban, a váradi káptalan gazdag anyaga pedig a vár török kézre kerülése után semmisült meg. E […]

A kétezres évek második felében a közvéleményt erősen foglalkoztatta az akkor Magyarországon újdonságnak számító EMO-szubkultúra. Míg fiatalok ezrei jártak-keltek szemükbe fésült, feketére festett hajjal és fekete festékkel kihúzott szemmel, a My Chemical Romance és a Tokio Hotel zenéjét hallgatva, a magyar média járványszerűen terjedő depresszióról, öngyilkossági kísérletekről, halálkultuszról, a szexuális identitás válságáról cikkezett. Guld Ádám […]

György V. Imola kutatásában több tudományterület ér össze. Azért tárja fel Marosvásárhely történelmének egy korszakát, polgármestere Bernády György életpályáját, a róla szóló diskurzust, hogy megértse és nyomon követhesse egy város és perifériája emlékezési stratégiáját, identitásának szerveződését és működését.