Rostás Zoltán – e sorozatban megjelenő – második könyve (is!) fontos jelenségekre hívja fel a figyelmet. Ezek tudatosítása nélkül egyszerűen nem létezhet korszerű (a korhoz méltó!) magyar szociológia. A PONT kiadó ezzel a sorozatával nem csupán a jeles erdélyi professzor életműve előtt tiszteleg, hanem a határon túli magyar szociográfia erdélyi kutatóműhelye felé is adósságot törleszt, […]

Szentpáli Szabó László emlékirata igazi huszadik századi kalandregény a kolozsvári Malomárok partjától a Tatárhágóig. Felelevenednek benne a felhőtlen gyermek- és ifjúkor, az indiánosdik, a kolozsvári Református Fiúgimnáziumban eltöltött diákévek, az erdélyi cserkészmozgalom nyújtotta izgalmak. Az élet azonban sokszor nem, sőt egyáltalán nem olyan „mézeskalácsízű”, mint az operettek világában. Mindezt beárnyékolja ugyanis az időközben kitört második […]

A kötetet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadója jelentette meg 2023-ban. Ugyanitt jelent meg az elmúlt időszakban A székelység története magyar, román és angol nyelven. Mind a négy kiadvány könnyen áttekinthető, diákoknak és felnőtteknek egyaránt olvasmányos és tetszetős. Az ismeretterjesztő kiadvány megírásának és megjelentetésének az volt a célja, hogy a székelyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat minden […]

Ezt a korszerű, megjelenésre is tetszetős, könnyen áttekinthető könyvet diákoknak és felnőtteknek egyaránt ajánljuk. A tankönyvhöz hasonló ismeretterjesztő kiadvány megírásának és megjelentetésének az volt a célja, hogy a székelyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat minden korosztály számára röviden és közérthetően összefoglalja. Megismerhetjük belőle a székelyek történetét a régmúlttól az ezredfordulóig. A történészek a leírásokban a Székelyföld eseményeit […]

Egy a Marosvásárhelyt, a Székelyföld fővárosát bemutató, ismertető könyv hosszú évek óta hiánycikk, amely helyzetnek főleg az anyaországból ide látogató nemzettársaink tájékozódása-tájékoztatása látja kárát, tekintve, hogy az érdeklődőknek sok vesződségébe kerül, ha nem csak az emblematikus épületek – Kultúrpalota és Városháza – megtekintésére szorítkoznak, hanem mást is látni óhajtván az internetről esetleg kihalásszák, összeírják e […]

Marosvásárhely történetének bemutatásához a szerző egy egész kötetet szentel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek leírására. A történeti Erdély központi részén fekvő Marosvásárhely cselekvő részese volt ezeknek a történéseknek. Pál-Antal Sándor kutatásának tárgyát nem kizárólag a forradalmi események képezték, hanem a város története általában. Ennek bemutatása elsősorban a városi levéltárban található korabeli forrásokra támaszkodik. És […]

Borbély Emma új kötete ötvözi a monográfia jellemvonásait a hadtörténelmi adatsorokkal. A falutörténeti bevezetést követően a hangsúly áttevődik az első világégés eseményeire. A szerző végigkíséri azoknak a magyar királyi, illetve császári és királyi gyalog- és huszárezredeknek a sorsát, amelyek kötelékében a kibédi katonák harcoltak. Az ezredtörténeteket adatsorok egészítik ki. Ezek központjában a kibédi katona áll, […]

A nagy sikernek örvendő útikalauz, a Zsebre szabott Marosvásárhely román nyelvű kiadása. (Cartea conține o scurtă introducere și sfaturi de utilizare, după care sunt prezentate datele geografice ale orașului, urmate de o prezentare a istoriei de la începuturi până în prezent. Ghidul propiu zis conține prezentarea a 120 de obiective propuse a se vizita, grupate […]

A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben (1940-1944) Milyen értelemben tekinthető egy „párnak” Iuliu Hossu görögkatolikus és Márton Áron római katolikus püspök? Ki volt Popoff Mihály, illetve mi volt egyáltalán a magyar ortodox egyház? Igaz-e, hogy a bécsi döntés után „ejtőernyősök” árasztották el Észak-Erdélyt? Ha a törvény megengedte, miért nem alapíthattak iskolákat a román egyházak? Lehetett-e valaki […]

A rendszerváltással indult korszak nagy ígéreteivel (határok spiritualizálódása, a liberális demokrácia győzelme, az európai identitás újjáalakulása) szemben napjainkban azt látjuk, hogy helyi, regionális identitások erősödnek fel, vagy olyan identitásépítések indulnak meg, amelyek néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak. Bár a székely identitás nem ilyen új keletű – a múltba, jóval a modern nemzetépítés kora elé nyúló, […]

Informális hálózatok és gyakorlatok a Gyergyói-medencében (1970-1989) Pult alatt, okosba’ megoldjuk, egy kis figyelmesség… és még temérdek hétköznapi kifejezés létezett arra a gyakorlatra, amelyet a romániai államszocializmus utolsó évtizedeiben mindenki ismert, sokszor alkalmazott, nyilvánosan mégsem beszélt róla. Az úgynevezett intézésnek, elintézésnek valójában nincs etnikai és korszakhatára. Ám ha a Ceaușescu-időszak merül fel témaként, ez ma […]

A Jancsó-levelezés első három kötete 874 darabot mutat be az 1914 és 1940 közötti időszakból; a szintén negyedszázadot átfogó periódusról (1941–1967) viszont mindössze „csak” 253 tanúskodik. A Trianont követő eszmélkedésben a „tettek rugójának szánt” küldemények (Mikó Imre) ugyanezt a szerepet töltötték be nemzedéktársánál, a magyar szellem organizátoránál is. Németh László „a hiányzó nemzeti tudat megszövését” […]

„Gyerekkoromban azt hitték rólam, hogy az erdélyi magyar irodalom tudora leszek, aztán az 1980-as évek második felében, amikor a Romániából Magyarországra települők és menekülők az erdélyi magyarság ügyét folyamatosan napirenden tartották, tudatosan fordultam a csehszlovákiai magyarok akkor még ritkábban kutatott története felé; könyveim többsége erről, főleg a két világháború közötti korszakról szól. Több évtizedes szünet […]

„Lehet-e a jó kommunista egyszersmind jó erdélyi magyar?” Ezzel a kérdéssel záródik sorozatunk harmadik könyvének, Főcze János MADOSZ-monográfiájának hátlapszövege. Úgy tűnik, ez a tizedik kötet már címében is választ sugall a korábbi könyv nem kevéssé retorikus kérdésére. Bár Jordáky Lajos sosem volt MADOSZ-tag, világéletében azon a baloldali értékközösségen belül mozgott, amelyben a madoszosok is. Szociáldemokrata, […]

Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárád-mentén (1945-1989) A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos, a Nyárád felső folyásának vidékén egykor közismert villanyos jóval több volt adatközlőnél. Túl azon, hogy a maga és közössége életére reflektált, a kortársak, a falvak, a korszak kíváncsi megfigyelője is volt. Személyében egyfelől egy jobbágyfalvi gazdaemberrel, másfelől egy állami alkalmazottal, ezeken túl meg egy „álruhás” […]

A tanulmánykötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézete és az HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által 2022. november 10–11-én Budapesten – immár ötödik alkalommal – megrendezett Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című konferencián elhangzott előadások zömének szerkesztett, esetenként jelentősen bővített változatait tartalmazza. A kiterjedt levéltári kutatásokon alapuló, többségükben erdélyi vonatkozású […]

A CERTAMEN XI. kötete – tudományos vitákra is utalva – több diszciplínához tartozó kutatások dinamikus képét, jelen és múlt, végek és központ(ok) sokféle összefüggését mutatja. Első része a kortárs színházi kommunikáció egy újításának bemutatására, mai prózák (Sofi Oksanen-, Tolnai Ottó-, Háy János-, Tompa Andrea-regények), 19. századi női szerzők (többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület jótevőjeként ismert […]

A Kiss András emlékére készített tanulmánykötet első négy írása emlékezés az ünnepelt személyiségére és szakmai tevékenységének különböző vetületeire. Szóba kerül Kiss András levéltári iratgyűjtő tevékenysége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1990-es újraindulását követően kifejtett tevékenysége és Kolozsvár történetét érintő kutatásai is. A kötet további részében az erdélyi és kiemelten a kolozsvári jog-, intézmény-, társadalom-, város-, nyelv- és […]