Először vehet kézbe könyvet, albumot Ujvárossy László sokszínű, sokrétű munkásságáról, jelentős életművéről a tisztelt műértő. Több mint három évtizednyi, egy felnőttkornyi műegyüttes szerepel a következő lapokon. Méghozzá sajátos formában, némiképp a memoárokra emlékeztetve. Ahogyan sajátos, szabálytalan, nehezen kategorizálható az eddigi életmű egésze is, amely mélyen gyökerezik létrejötte talajában, miközben jellege és jelentősége nem lokális, nem […]
A Színháztörténet kezdőknek és haladóknak. Az ókori görög színháztól a rokokó koráig című könyv bravúrja az, hogy ugyanúgy tudományos, mint ahogy közérthető és olvasmányos is. A szerző úgy mutatja be a színház- és drámatörténet fejlődését, hogy közben kibontja a vizsgált korszak világképét, és annak tükröződését a korszak drámájában, színházában. Így nem vesztődik el az adatok […]
Gáspár Attila több évtizedes zenetanári tapasztalatának gyümölcse ez a zenei olvasókönyv. A kötet 333 magyar éneket tartalmaz. A műfajilag rendkívül gazdag kötetben egyaránt megtalálhatók népdalok és műdalok, a zenei alapműveltség énekei, dalai, zsoltárok és hozsannák.
Orbán Lajos (1897–1972) kolozsvári polgár fényképhagyatékából készült ez a válogatás, amely a két világháború közötti Kolozsvár utcáinak forgatagát, szabadidős lehetőségeit és privát szféráját mutatja be. Orbán Lajos életrajza, egy antropológiai és egy fotótörténeti tanulmány vezeti be a korszak és a fotográfia iránt érdeklődőket a képek világába.
Balassa M. Iván (1943) az 1970-es évek végétől kutatja, több-kevesebb megszakítással, a protestáns templomokban fellelhető festett asztalosmunkákat. Az egyes emlékek leírásától a rajtuk található feliratok elemzésén át az egyik legkorábbi emlék, a homoródszentpéteri karzat újrafelleléséig és az énlakai templomban lévő berendezés részletes feldolgozásáig terjedő tapasztalatait és ismereteit kamatoztatja ebben a könyvben. Az itt bemutatott unitárius […]
Miya Kosei japán fotóművész 1937-ben született Tokióban. 1965-ben kezdődött a Románia, főleg Máramaros vidéke és kultúrája iránti érdeklődése. Igen nagy sikert aratott a Maramureșul meu, My Maramureș című kötetével, amelyben bemutatta Máramaros varázsát, kedves embereit, szokásait. Jelen háromnyelvű album az erdélyi magyar kultúráról, népművészetről, hagyományról szól, ezen belül pedig Szék és Kalotaszeg térségéről.
A mesemondás nem csak passzió, de szakma is. A fiatal szerző tíz éve éli a hivatásos nemzetközi mesemondók életét. Kötete bemutatja a nemzetközi mesemondás kulisszatitkait, ezt az egyszerre rejtett és nyitott világot.
Udvarhelyszék látványosan változó, fejlődő arcát rögzítik a 2002 óta szervezett fotótáborok, melyek felvételeiből Balázs Ödön fotográfus válogatta az album anyagát. Ez már a harmadik album, és ezzel bezárult az első kör: egy évtized alatt a több mint 130 udvarhelyszéki település mindegyikén járt a fotográfusok csapata. Olyan vidékről van szó, ahol a legkorszerűbb eszközök, felszerelések mellett […]
Sosem lehet egy vidéket teljesen megismerni. Talán akkor sem, ha együtt ébredünk a reggellel és sűrűsödő alkonyig lessük, figyeljük, járjuk mezeit, ösvényeit, a kis falvak kanyargós utcáit, amint a fotográfusok is tették. Felvételeiken nem lehet ott minden, de céljuk nem is ez volt. A kattintás pillanatában jól megválasztott látványt rögzítettek. A képeken látni a jellemzőt […]
Most látom csak, micsoda előnyt jelentett számomra az a „hátrány”, hogy fiatal alkotói korszakomban falujáró riporter lehettem. És az ún. ʼ68-as nyitást követően megörökíthettem egyet s mást az alkotó szellem újjászületésének öntörvényűségéből. A hatvanas évek végén s a hetvenesek elején a népi kultúra visszahódított értéktartományairól csakúgy írhattam, mint Bartók és Kodály mához szóló üzenetének megszólaltatásáról: […]
Az erdélyi/romániai magyar irodalomhoz, egyes írókhoz-költőkhöz kötődnek ennek a kötetnek a tanulmányai, esszéi, emlékező írásai: a kötet első ciklusában Bánffy Miklós, Kós Károly, Reményik Sándor életművéhez, Áprily Lajos, Berde Mária, Nyirő József Tamási Áron pályájának egyes mozzanataihoz, utóéletük viszontagságos történetéhez; a másodikban kortársakhoz – Bajor Andortól, Domokos Gézától és Fodor Sándortól kezdve, Páskándi Gézáig, Szilágyi […]
Erdély egyik legnagyobb és legszebb főúri kastélya, „Erdély Verszáliája”, a Losonczi Bánffy-család ősi fészke, évszázadok alatt ötvöződött egyedülálló építészeti-művészeti egységgé. Múltjának és jelenének sok évszázadon átívelő eseményein kalauzol végig a szerző, aki az alapos dokumentációt gazdag képanyaggal kiegészítve formálja élménnyé, bemutatva a kastélyegyüttes 18. majd 19-20. századi külső és belső látványát, az 1944-es és azt […]
