Csepreghy András szenvedélyes gyűjtő. Igazi műgyűjtő. Tulajdonképpen ugyanúgy művészi értékeket gyűjt, mint akik képzőművészeti alkotásokra, régiségekre, történelmi ereklyékre szakosodtak: korabeli fotókat, rajzokat, olykor száz évesnél is régebbi, „sorozatgyártásra” ítélt műalkotásokat. A szerző tisztában van gyűjteményének értékével. És nem tagadja, hogy büszke rá. Azt sem, hogy e kincs összegyűjtése nem kis erőfeszítésébe került. Az első, 9000 […]

„A társadalomnéprajz felfedezés értékű leírásait és elemzéseit Balázs Lajosnak köszönhetjük, aki Csíkszentdomokoson páratlan mélységű adatfelvételeket végzett a »három szükség«, a születés, a házasság és a halál szokásvilágáról, majd – mintegy betetőzésül – a nemi kultúra és a nemi erkölcs hagyomány által vezérelt értékrendjéről.” (Paládi-Kovács Attila akadémikus)

Sorskérdéseink hordozója címmel jelent meg Csép Sándorra emlékező kötetünk. A jeles televíziós és rádiós személyiséget, a kolozsvári magyar nyelvű televíziózás megteremtőjét részben a feleség és harcostárs Albert Júlia bemutatása, részben Csép Sándor egykori munkatársainak, barátainak visszaemlékezései idézik meg számunkra.

Dr. Jancsó Árpád nyolcadik vasúttörténeti tematikájú könyvét a tőle megszokott alapos, tudományos igényű, mégis olvasmányos formában készítette el. A Szeged–Temesvár vasútvonal megnyitásával a Temesköz fő városát is bekötötték az országos hálózatba. E vasútvonal a Bécs–Marchegg–Pest–Szeged–Temesvár–Báziás, majd később Temesvár–Orsova–országhatár vasúti fővonal részét képezte. A kötet az ország vasúti politikájáról, az óhajtott, valamint a megvalósult vasutakról szól, […]

A kéziratos levél az emberi kommunikáció történetének szerves tartozéka volt. Elterjedése összefügg a migráció és az utazás tömegessé válásával, az információéhség kialakulásával, valamint a közlekedés tökéletesedésével, a postaszolgálat intézményesülésével, az alfabetizáció elterjedésével. Virágkora a 18., a 19., valamint a 20. század, különösen a két világháború korszaka. A távbeszélés technikai kiépülése az utolsó években-évtizedekben teljesen kiszorította. […]

Az olvasás, a színházi előadás, a műfordítás élménye, az irodalmi művek, könyvek kapcsolatteremtő energiája, az utazás „életiskolája”, a kapcsolatok elevensége tárulhat fel e tanulmányokban, amelyek francia és francia művelődéssel kapcsolatos magyar irodalmi és színpadra szánt szövegeket, valamint művelődési eseményeket értelmeznek – kevésbé ismerteket is, a 15. századtól a 20.-ig. Vagyis egy könyvben művekre, emberi kapcsolatokra, […]

Új kutatások alapján közelíti meg Bálint Tibor műveit, pályáját a tanulmánykötet, amely a jeles szerző születése 90. évfordulóját is megjelöli az időben. Az író szülővárosában megszervezett szakmai tanácskozás eredményeként létrejött könyv jó alkalom társadalmi és művészeti kérdések összefüggő vizsgálatára. Bálint Tibor munkásságában a szólásszabadságot, a humort, a gyermekekhez és felnőttekhez szólás tétjeit, az irodalom kapcsolati […]

A kötet a metaforikus nyelvet vizsgálja a kognitív metaforaelmélet keretében, az idő képét kutatva az angol, finn és a magyar nyelvben, pontosabban azt, hogy az idő hogyan jelenik meg metaforikus összefüggésben, cselekvő lényként. A fogalmi metaforák azt mutatják, hogy nehéz az időről beszélni anélkül, hogy kézzelfogható dologhoz kapcsolnánk. Az idő különböző fogalmakkal hozható kapcsolatba metaforikus […]

Vikár Béla (1859–1945) mintegy hat évtizeden keresztül munkálkodott több területen is. A nagyközönség leginkább népköltészeti alkotások gyűjtőjeként és a finn eposz, a Kalevala fordítójaként ismeri a nevét. Bár az etnográfus és fordító Vikárhoz kötődően még mindig akad kutatásra méltó részlet, az is világosan látszik, hogy a lapszerkesztés és az irodalomszervezés munkásságának legkevésbé ismert és kutatott […]

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyamatosan gondot fordít a tudományos élet meghatározó egyéniségei életpályájára, munkásságára és életművére vonatkozó adatok gyűjtésére, tárolására és feldolgozására. Az Erdélyi digitális adattár Tudóstárat nyitott, ahol a Nagyjaink gyűjteményben kezdtük el a tudósaink hagyatékából származó dokumentumokat, elkészült műveik kéziratait, jegyzékét, valamint a bibliográfiai adatokat gyűjteni. Ebből a kezdeményezésből nőtt ki az a sorozat, […]

A kötetben közölt írások kérdései elsősorban a kortárs irodalom jelenségeire, a művészi világértelmezés lehetséges formáira és eszközeire – főképp a fikció és valóságábrázolás viszonya tekintetében –, az irodalmi művek által közvetített másságképekre, valamint az irodalom és a filmművészet közötti kapcsolatra vonatkoznak.

„Havasréti poptörténeti fejtegetéseit olvasni valódi intellektuális kaland: a kötetben a szerző a hazai pop-rock zene legnépszerűbb vagy leginkább kultikus alkotóinak produkcióit új és izgalmas megközelítésben állítja elénk, megvilágítva az egyes műfajok esztétikai eszköztárát, ideológiai és kulturális kontextusait.” Szemere Anna

Az Instagram már több mint egy évtizede nem pusztán a legnagyobb képmegosztó platform, hanem a mindennapi élet számos területét is átszövő médium. Helyszínek, tárgyak, események sokasága azért méz ki úgy, ahogy, hogy az Instagram digitális terében és hálózatában sikeres legyen. Glózer Rita hiánypótló könyve ilyen és ehhez hasonló dinamikák jobb megértéséhez visz közelebb minket: hogyan […]

Ilyefalvi Emese munkája részben írásantropológiai, részben vallási néprajzi kutatás eredménye. Egyik kérdése a levélírás térhódítására, a másik a lelkészi pasztoráció sajátos formájára irányítja a figyelmet. Bonczidai Dezső (1902–1946) lelkész 1928–1946 között a kidei (Kolozs megye) református gyülekezetben szolgált. 1932–1935 között a híveit többnyire heti rendszerességgel megírt, sokszorosított, a faluban kézből kézbe adott levelekben is megszólította: […]

Bakos Áron azt a kérdést veti fel, hogy a 20. századi történelem milyen mértékben és formában szólt bele az egyének, a családok, a kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után. Az aranyosvidéki beszélgetőtársait hallgatva arra figyel fel, hogy a történelem elválaszthatatlanul kötődik a tájhoz és a környezethez, a tárgyakhoz, az emberekhez. És amit […]