November 4, 2020

Önfejű unitárius lelkész – innovatív néprajzi gyűjtő

Szakál Anna a történeti folklorisztika szemléletével és módszertanával felvértezve tűzte maga elé célul az első, Kriza János által megszervezett erdélyi gyűjtőhálózatnak a mindennapok, az egyéni habitusok perspektívájából való megismerését. Kutatása szerteágazó, érinti a mozgalom eszmei előzményeit és indítékait, történetét, résztvevőit, a résztvevők életkörülményeit, személyes motivációit, kapcsolatait. Keresi és értelmezi a mozgalom írott dokumentumait, követi, gazdagítja […]

November 4, 2020

A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)

Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalták a kisebbségi […]

November 4, 2020

Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban I.

A tanulmánykötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézete és az MTA BTK Történettudományi Intézete által 2018. október 18–19-én Budapesten szervezett Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A széleskörű levéltári kutatásokon alapuló írások elsősorban az archontológia és a prozopográfia irányából közelítik meg a hivatalnok értelmiség meglehetősen összetett, […]

November 4, 2020

Benkő József, a historia litteraria művelője. Egy kontextualizáló olvasat

Jelen monográfia a 18. században dívó historia litterariáknak Benkő József tollából származó darabjait vizsgálja. Az Erdély „polihisztoraként” számontartott háromszéki református lelkész ilyen jellegű írásai között említhetjük Erdély című honismereti munkájának művelődéstörténeti fejezetét, a Bod Péter Magyar Athenasára tett, Additamenta című pótlását, a Sófalvi József levelének végéhez illesztett szerző- és műjegyzéket, valamint azokat a tudománytörténeti vonatkozású […]

November 4, 2020

Életeink. Horváth Andor-invokációk

Az Életeink istenhozzád szeretett tanárunknak, kollégánknak, Horváth Andornak, de olyan istenhozzád, amely leginkább e szó mondhatatlansága, a gesztus parttalansága mellett tanúskodik. Az emlékére 2019. március 8-9-én Kolozsváron, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetében szervezett tudományos tanácskozásra olyan előadásokat vártunk, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak sokrétű és sok irányban nyitott életművéhez. A könyvben helyet kaptak a konferencián elhangzott […]

November 4, 2020

Mechanizmusok optimális kiegyensúlyozásának elmélete

Jelen mű a mechanizmusok, gépszerkezettan, illetve robotok tudományának mélységeibe kalauzolja az olvasót. Bár a könyvet elsősorban a doktoranduszhallgatók és kutatók figyelmébe ajánljuk, a magiszteri képzésben részt vevő diákok és a gyakorló mérnökök is bizalommal forgathatják. A könyv öt fejezete a térmechanizmusok problémakörét tárgyalja, a szükséges matematikai alapoktól a dinamikus kiegyensúlyozásig, alaposan, világosan tárgyalva és kimerítve […]

November 4, 2020

Fejezetek Székelyföld technikatörténetéből

E kötet olvasója, de maguk a szerzők sem gondolták volna kutatásaik kezdetén, hogy itt a Kárpát-medence keleti régiójában, a Kárpát-vonulat gyönyörű medencéiben, azon a területen, amelyet közel nyolcszáz éve Székelyföldnek hívnak, ennyire változatos műszaki fejlődés kibontakozhatott. Ennek a fejlődésnek meghatározó tényezői voltak a terület természeti adottságai, gazdag érclelőhelyei, beláthatatlan erdőségei, gyors folyású patakjai, amihez szerencsésen […]

November 4, 2020

Mágia, ima, misztika. Tanulmányok a népi vallásosságról

Jelen kötet a „Hegyet hágék, lőtőt lépék…” Irányzatok és módszerek a Kárpát-medencei népi vallásosság kutatásában című vallási néprajzi konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A tudományos tanácskozásra, amely a Konferenciasorozat a vallási néprajz iskolateremtő tudósainak tiszteletére címet viselő sorozat 4. rendezvénye volt, 2018. június 1–3-án Kolozsvárt került sor. A vallásetnológiai konferencia 44 előadásában és az […]

November 4, 2020

Aranyos vidékének helynevei. Adattár

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában induló új sorozat köteteiben tájegységenként rendezve kívánjuk közreadni a települések jelenkori és történeti fölrajzinév-készletét. Sorozatindító kötetünk Aranyos-vidék magyarlakta településeinek névanyagát öleli fel. A 27 település mikrotoponíma-anyaga már nagyrészt megjelent korábbi gyűjtésekben – ezeket néhol kiegészítettük –, a történeti nevek pedig Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtéséből valók. Kezdeményezésünk újszerűsége azonban abban […]

November 4, 2020

Letűnt világok antropológiája és a megismerhetetlen különös szépsége. Szociális kapcsolatháló és kulturális gyakorlat az írógép korszakában

A könyv egy antropológiai kutatás eredményeit mutatja be. Az információk, amelyeket ez az elemzés felhasznál, írásos formában maradtak fent. Az iratokat a 20. század harmincas éveitől kezdődően egészen a kilencvenes évekig gyűjtötte a főszereplőnk. A legkorábbi irat 1937-ből származik, a legkésőbbi 1997-ből, az iratok száma meghaladja a 2000-et. Az iratok közül a legtöbbet ő maga […]

November 4, 2020

Helyettem a nyelv. Identitáspolitikák az irodalomban

A hazához való jog kérdése a mai napig diszkurzív törésvonalak mentén alakul. Ezért a haza megírása, és a metaforikus közösség létrehozása nem csak a 19. századi honfoglalási epika, de a 21. századi szépirodalmi és társadalomelméleti közbeszéd egyik tétje is. Hermann Veronika könyve a hazáról szóló másfél évszázados beszédmódokat, illetve a közösségi és egyéni identitás irodalmi […]

November 4, 2020

Üvegfej és homokóra: Déry Tibor korai műveiről

Déry Tibor korai műveiről feltűnően kevés értelmezés keletkezett, többségük ma már nehezen hozzáférhető. Balázs Imre József, Déry életművének kiváló ismerője ebben a kötetében az író 1945 előtti munkásságának keresztmetszetét nyújtja. Műelemzései elsősorban az 1920-as években keletkezett dadaista és szürrealista szövegeket mutatják be a mai olvasónak, ám a kötet Déry fiatalkori, 1913-tól Erdélyben töltött időszakának hatása […]