A valóság létezéséhez legalább egy ember kell
Hosszú, grófi asztal, végében Fekete Vince és Bogdán László valamint kötete A vörös pók hálójában várakozik a színház protokolltermében. Emellett mintha egy negyedik szereplő is ott állt volna az író háta mögött, Vaszilij Bogdanov, aki már több mint 10 éve kísérti őt. Ennek a kísértésnek három kötet és egy kitalált életrajz a megtestesítője. Bogdanov egy orosz arisztokrata katonacsaládból származik. Bogdanov nem létezik.
A könyvet Fekete Vince mutatja be kiemelve „regényességét”, könnyen követhetőségét, epikus szerkezetét. A vörös pók hálójában(ban) nagyrészt szabadversek vannak, de Bogdán László kísérletezett más formákkal is, így változik az anyag a haikutól a szonettig. Ezeket váltogatva, láthatjuk, hogy minden forma másképp hivatott megjeleníteni, leírni egy adott érzelmet vagy élményt.
Május 28-án a bukaresti Nemzeti Színházban tartott ünnepi rendezvény keretében adták át a Romániai Írók Szövetségének 2107-re szóló irodalmi díjait. Próza, vers, szépirodalmi, fordítói, gyermek- és Ifjúsági irodalom, illetve kritika-, esszé- és irodalomtörténet kategóriákban összesen tizennégy romániai írót részesítettek elismerésben. A kisebbségek nyelvén kiadott könyvek, ezen belül a magyar nyelvű könyvek kategóriájában Bogdán László kapott díjat A vörös pók hálójában című verseskönyvével.
Az író több helyen is dőlt betűvel ad magyarázatot saját versei előtt, mintegy kisegítve az olvasót és az adott vers pontosabb elhelyezését Bogdanov életében. A vörös pók hálójában(ban) öregkori verseket tartalmaz és egy olyan Bogdanovot jelenít meg, aki visszatekint életének démonaira, nyugtalanságaira, képzelgéseire és szeretkezéseire is egyaránt. Mivel Bogdán László ezzel kívánja lezárni ezt a három kötetet, nem meglepő, hogy az utóbbi a főszereplőnk halálával ér véget.
Hogy mi is a helyzet Bogdanov alakjával és, hogy mennyire nyúlik mélyre a filozófiai és pszichológiai kérdésekben, a szerző a következő idézettel adja meg a választ „ …a sivatag mélyén rejlő páratlan kincs, amit ember még soha nem látott, és Isten elrendelése szerint nem is fog, tulajdonképpen nem is létezik, mert valóságról csak akkor lehet beszélni, ha van legalább egyvalaki, akinek az elméjében értelmet nyer ez a fogalom” – Luis de Góngora y Argote spanyol költő.
A kötetben olyan témák jelennek meg, mint a kopár fennsík, a tévelygés, az utazás. Bogdán Lászlót pedig főleg az érdekelte, hogy hogyan működik és él egy költő a diktatúra szívében, Oroszországban? Hogy miért vers? Mert így adta magát a forma. Az orosz irodalomban pedig szabadvers a közelmúlton kívül nem létezett.
Ahogy Bogdanov, mi is értelmezzük a világot magunk körül és ez a saját valóságunk, mert ha olvasunk akkor ott egy világ van, ha pedig körül nézünk ugyanott, már egy másik.
(A címoldali képet Toró Attila készítette)
Vass Márton
