November 14, 2021

A közös kiadások menthetik meg a kis kiadókat

Az írott kultúra csupán eladásból jelenleg fenntarthatatlan, de kiutat jelenthet, ha a könyvek közös kiadásban, magyarországi és erdélyi kiadók partnerségében kerülnek az olvasók elé. Ez volt a végkövetkeztetése a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron zajló Van-e határ, hol a határ? A közös kiadások esélyei és sorsa című beszélgetésnek, amelyen Balogh Endre, Gálfalvi Ágnes és ifj. Király István kiadóvezetők osztották meg tapasztalataikat. Két szerző, Káli István és Láng Orsolya pedig arról beszéltek, miért találták fontosnak, hogy egy erdélyi és egy magyarországi kiadó közös gondozásában jelenjenek meg legújabb köteteik.

Balról: Balogh Endre, Káli István, ifj. Király István, Láng Orsolya és Gálfalvi Ágnes

Káli István író a beszélgetés elején felelevenítette, hogy 1992-93-ban csöppent bele a könyvkiadás és könyvkereskedelem világába, amikor külön céget kellett létrehozni Magyarországon azért, mert egy nagyon konok és ellenséges határ létezett akkor Erdély és az anyaország között. Gyakorlatilag a közös kiadások is megvalósíthatatlanok voltak. Ezzel szemben most számos lehetőség van a kiadók közötti együttműködésre. Hangsúlyozta viszont, hogy nem csak hajlandóságnak kell lennie, hanem egyfajta empátiának is az iránt a kiadók részéről, hogy egyenlő partnerek munkája legyen a közös kiadás.

Gálfalvi Ágnes a Lector Kiadó főszerkesztője elmondta, jómaga sok magyarországi szerzőt ad ki. A kezdetekben ez különböztette meg a kiadót az erdélyi mezőnyön belül. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az a címke, hogy a „kis kiadó” közös erdélyi magyar és magyarországi magyar sors, és sajnos lassan oda jutnak ezek a kis kiadók, hogy nem tudják fenntartani magukat, mert a könyvkiadás nem tartja fenn őket. És ez nemcsak itthon, hanem a magyarországi kis kiadóknál is tapasztalható. Így Gálfalni Ágnes úgy gondolja, a kis kiadók szolidárisak kell legyenek egymással.

Balogh Endre

ifj. Király István, a Mentor Könyvek Kiadó vezetője egyetértett Gálfalvival abban, hogy nem kellene megkülönböztetni az erdélyi és magyarországi kiadókat és könyvpiacot. Ezért van szükség szerinte a közös kiadásokra, hogy eladták is “határnélkülivé tegyenek kiadványokat”.

Balogh Endre, a beszélgetés vezetője, a magyarországi Prae kiadó igazgatója a közös munkát abban is látja, hogy a helyi kiadók felfedezzék a körülöttük élő írókat, költőket, mert a magyarországiak nem látnak el az erdélyi kis településekre. „Mi sem látunk messze” – vallotta be ifj. Káli István, de kiemelte az irodalmi lapok fontosságát, azok ugyanis segítenek az erdélyi kiadóknak új szerzőket találni. Így találtak rá Láng Orsolyára, akinek legújabb kötete közös kiadás. A költő elmondta, előző könyve, a Pályamatricák is a Lectornál jelent meg címmel, s mivel hűséges típus, nem akart váltani, főleg, hogy a terjesztésével sem voltak problémák. Végül mégis ő volt az, megkérdezte a Prae Kiadó vezetőjét, Balogh Endrét, hogy mit szólna hozzá, ha a következő kötete közös kiadásban jelenne meg, mivel nagyon jól illeszkedne a Prae és a Lector kiadó verseskönyvsorozatába is.

Gálfalvi Ágnes

Káli Istvánnak teljesen más tapasztalatai vannak a kiadókkal. Mikor a 2010-es évek elején egy alakotói szünet után társkiadót keresett A szemfényvesztett című könyvének, akkor úgy érezte, szüksége van egy másfajta kifutási térre is, egy magyarországi kiadóra, aki képes őt valamilyen módon becsempészni a magyarországi irodalmi köztudatba. De nagyon nehezen talált kiadót. Ennek a könyvnek szomorú sorsa lett. 4 év alatt 83 példányt sikerült eladni. Emiatt mikor a Klastrom utca kettőnek keresett kiadót, a Prae kiadóhoz fordult, mert úgy érezte, van benne még annyi alkotói tartalék, hogy tud valamit ajánlani szerzőként a közönségnek.

Láng Orsolya

Balogh Endre kiemelte, hogy amikor egy szerző elindul, részben az alkotó előző ismertségéből fakad, hogy hány példányban adják el könyveit, másrészt azonban a kiadó marketing tevékenységétől függ. Ez a kettő mindenképpen kell hozzá. “Egy magyarországi marketinges viszont nem éri el az erdélyi médiát. Így a 900 ezer lehetséges erdélyi olvasó az erdélyi kiadóktól kell értesüljön a szerzőkről, a könyvekről. Ez is az együttműködések része kell, hogy legyen” – mondja Balogh.

Ifj. Király István elmondta, Erdélyen nincs lehetőség arra, hogy egy kiadó megfizessen egy PR-es vagy marketinges munkatársat, mert a költségvetés ezt nem engedi meg. Ezt vagy a kiadóvezető végzi, vagy olykor bevonja a szerzőt is. Ugyanakkor a piackutatásokkal is gond van. Nem tudják a kiadók, mire van igény, mit olvasnának az olvasók.

Káli István kiemelte, ő maga egy egységes magyar könyvkiadásban, egységes magyar könyvpiacban gondolkodik, ezért látja a közös könyvkiadást egyedüli megoldásként a jelenlegi helyzetre, amikor 6 éve egy kiadó 29 míg ma legtöbb 5-6 könyvesbolttal tud szerződést kötni, és nagykereskedések sincsenek, akikhez el lehetne juttatni a kiadványokat. Gálfalvi Ágnes is úgy látja, hogy egyre inkább rá vagyunk szorulva a magyar kultúrán belül erre az összefogásra. A Lectornál például már idén a kiadványok szinte fele társkiadásban jelent meg, és ezeknek többnyire finanszírozási oka van, tette hozzá a főszerkesztő. Megemlítette, hogy Erdélyben, Romániában nagy hiányosság a könyvkiadói képzés is, így a helyiek kénytelenek empirikusan kifejleszteni módszereiket. Bár egy sajtós vagy egy menedzser jó lenne minden kiadónál, erre nincs keret. Így ebben is segíthetne az összefogás.

ifj. Király István

Összegzésként elhangzott, hogy a magyarországi irodalmi folyóiratok szerkesztői figyelik és örömmel nézik, hogy az erdélyi kiadók kiket, milyen könyveket adnak ki. Szóval az érdeklődés nem egyirányú. Közös probléma a kiadók fenntartása, melyhez állami támogatásra is szükség lenne, mert a kultúra nem működik állami pénzek nélkül, az írott kultúra csak eladásokból nem fenntartható – szögezte le Balogh Endre. Az együttműködés abban segíthetne a kiadóknak, hogy a költségek egy részétől mentesíti őket, illetve a közös kiadások több olvasóhoz, vásárlóhoz eljuthatnak.

Csatlos Tünde

November 15, 2021

Műfordító tükrében a Ferrante-láz (és fordítva)

Elena Ferrante-t már nem kell bemutatni a nagyközönségnek, mégis teljes titok fedi a kilétét. Igazából csak annyit tudhatunk róla, hogy Nápolyban született, és regényei már meghódították az egész világot. Király Kinga Júlia író, műfordító, dramaturg már a negyedik magyar hangja az olasz szerzőnek. Erről, és magáról a Ferrante-jelenségről beszélgetett Király Kinga Júlia és Vallasek Júlia […]

November 14, 2021

Új idők új dalai az irodalmi lapoknál

„Cenzúra nincs, de a hatalom egész érdekesen tud megnyilvánulni” – ezzel a kijelentéssel indult a főszerkesztők kerekasztala a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. Egy asztalnál Szűcs László az Újvárad, Zsidó Ferenc a Székelyföld, Karácsonyi Zsolt a Helikon és Vida Gábor a Látó szépirodalmi folyóirat képviseletében. A cenzúra létének vagy nem létének, a hatalom befolyásának kézzelfogható mesterpéldájaként […]

November 14, 2021

Vásárhely fölött az ég

Marosvásárhely, az irodalom bölcső-városa címmel szerveztek beszélgetést a könyvvásáron, azzal a céllal, hogy bemutassák Marosvásárhely irodalmi vonatkozásainak pozícióját és jelenlegi helyzetét. A meghívottak Demény Péter, Káli István, Király Kinga Júlia, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Markó Béla, Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor voltak. A beszélgetést pedig Mészáros Sándor moderálta. Elsősorban talán pozícionálni kellene Marosvásárhelyt. […]