November 18, 2018

80×80: könnyedén a súlyos valóságról

A marosvásárhelyi Bolyai utcában található Mini Café már megnyitása óta ad otthont Szentes Zágon alkotásainak. Igaz, eddig csak reprodukciókat tekinthettek meg a betérő vendégek. November 17től azonban pár hétig nyolc eredeti festmény várja a betérőket.

 

A kiállítást B. Szabó Zsolt nyitja. Elmondja, hogy szubjektív kötődése van ezekhez a festményekhez. A 80×80 egyszerű, de nagyszerű cím. Ugyanígy hatottak éveken keresztül Szentes Zágon művei ebben a térben. A moderátor külön kiemeli a tér fontosságát. Az avant garde művészetnek kellenek ezek a közösségi terek. Nem jó szeparálni. Be kell dobni a mély vízbe. Lesz, ami lesz. Úgy gondolja a kávézó erre kifejezetten megfelel. Az embernek egy szempillantásnyi idővel több jut ilyenkor szemlélődni.

A megnyitó további részében Molnár Emese művészetszociológus beszél a nézőpontjáról, ami inkább személyes, mint szakmai. A meseszerű képek amorf alakzatai, a létező és kitalált lények erős Zippelt tartalomként fogalmaznak meg egy erős társadalomkritikát. Egy rendszerről. Orwell világa is beleivódik az akrilfesték mély rétegeibe. Ahogy végignézem a képeket megértem ezt a fajta értelmezést is. Viszont megvárva a megnyitó végét, magamat is átengedem a festményeknek. Tegyenek velem, amit akarnak. Sok mindent láttam ezekben a képekben. Úgy gondolom, hogy szabad asszociációval mindenki más is ezt tette, és fogja tenni, aki betéved a kávézóba.

Zárásként talán egy gondolatot osztanék meg ezek közül. Szentes Zágon alkotásai elsőre a gyermekfestmények hangulatát vetítik elő. Második és harmadik pillantásra is csak bohókás, mindent összegabalyító, felnagyító, megszemélyesítő történeteket, karaktereket látunk. Miután tovább szemlélődünk, a legkisebb részletek felgöngyölítése után kezdjük el érteni azt a súlyos mondanivalót, amit a festő belevarázsolt a műveibe. A jegyzetfüzetemben úgy írtam le, hogy azért kelti fel az érdeklődést, mert nem depis; az emberek a cigarettásdoboz elrettentő fotóit inkább eltakarják, és úgy mérgezik tovább a tüdejüket. Ezzel szemben itt játszva csalogat a hasító valóságba. Túl sokat nézted már ahhoz, hogy csak úgy el tudj távolodni tőlük.

A Mini kávézóban ülő vendégeknek minden alkalommal kap a retinájuk egy italnyi időt a világgal való kínos szembenézésre. És még örülnek is neki. Kitörölni viszont már nem tudják.

 

November 18, 2023

Vida Gábor kapta az Év Szerzője-díjat a vásárhelyi könyvvásáron

Vida Gábor kapta az Év szerzője-díjat a 29. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Magvető Kiadónál idén tavasszal megjelent Senkiháza című kötetéért. A szerző a Gyarmathy János szobrászművész által készített kisplasztikát és a Communitas Alapítvány jovóltából 1 000 eurónak megfelelő pénzjutalmat vehette át a vásár november 17-i gáláján.  „Vida Gábor az egyik legjobb kortárs magyar író. Fontos […]

November 16, 2023

„Megtörtént dolgokról tudunk-e értelmesen beszélni” – interjú Vida Gáborral

Vida Gábor Senkiháza című, az 1936 és 1946 közötti időszakban játszódó, idén tavasszal megjelent új regénye, ahogy a szerzőtől megszokhattuk, egy ízig-vérig Erdély-történet, amelyben van szerelmi bánat, etnikumok együttélése, realitás és fikció. Az Erdélyi lektűr – amint az alcím jelzi – legszívesebben a természetet járó írójával a regénye születéstörténetéről beszélgettünk. A Senkiháza eseményeinek egyik fő […]

November 16, 2023

Olvasójáték: a könyvről való párbeszéd lehetősége

Jubileumi kiadásához érkezett idén a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasásnépszerűsítő játéka. Az Olvasd el, és játssz velünk! már a kezdetekben „közvetítő szerepre” vállalkozott: megteremteni a könyvről való párbeszéd lehetőségét író és olvasó között. Az adhatás gyönyörűsége az, ami ennek a munkának a szépsége – mondja Makkai Kinga, az olvasójáték főszervezője. Vele beszélgettünk. Ha leltárt kellene készíts […]