November 18, 2018

80×80: könnyedén a súlyos valóságról

A marosvásárhelyi Bolyai utcában található Mini Café már megnyitása óta ad otthont Szentes Zágon alkotásainak. Igaz, eddig csak reprodukciókat tekinthettek meg a betérő vendégek. November 17től azonban pár hétig nyolc eredeti festmény várja a betérőket.

 

A kiállítást B. Szabó Zsolt nyitja. Elmondja, hogy szubjektív kötődése van ezekhez a festményekhez. A 80×80 egyszerű, de nagyszerű cím. Ugyanígy hatottak éveken keresztül Szentes Zágon művei ebben a térben. A moderátor külön kiemeli a tér fontosságát. Az avant garde művészetnek kellenek ezek a közösségi terek. Nem jó szeparálni. Be kell dobni a mély vízbe. Lesz, ami lesz. Úgy gondolja a kávézó erre kifejezetten megfelel. Az embernek egy szempillantásnyi idővel több jut ilyenkor szemlélődni.

A megnyitó további részében Molnár Emese művészetszociológus beszél a nézőpontjáról, ami inkább személyes, mint szakmai. A meseszerű képek amorf alakzatai, a létező és kitalált lények erős Zippelt tartalomként fogalmaznak meg egy erős társadalomkritikát. Egy rendszerről. Orwell világa is beleivódik az akrilfesték mély rétegeibe. Ahogy végignézem a képeket megértem ezt a fajta értelmezést is. Viszont megvárva a megnyitó végét, magamat is átengedem a festményeknek. Tegyenek velem, amit akarnak. Sok mindent láttam ezekben a képekben. Úgy gondolom, hogy szabad asszociációval mindenki más is ezt tette, és fogja tenni, aki betéved a kávézóba.

Zárásként talán egy gondolatot osztanék meg ezek közül. Szentes Zágon alkotásai elsőre a gyermekfestmények hangulatát vetítik elő. Második és harmadik pillantásra is csak bohókás, mindent összegabalyító, felnagyító, megszemélyesítő történeteket, karaktereket látunk. Miután tovább szemlélődünk, a legkisebb részletek felgöngyölítése után kezdjük el érteni azt a súlyos mondanivalót, amit a festő belevarázsolt a műveibe. A jegyzetfüzetemben úgy írtam le, hogy azért kelti fel az érdeklődést, mert nem depis; az emberek a cigarettásdoboz elrettentő fotóit inkább eltakarják, és úgy mérgezik tovább a tüdejüket. Ezzel szemben itt játszva csalogat a hasító valóságba. Túl sokat nézted már ahhoz, hogy csak úgy el tudj távolodni tőlük.

A Mini kávézóban ülő vendégeknek minden alkalommal kap a retinájuk egy italnyi időt a világgal való kínos szembenézésre. És még örülnek is neki. Kitörölni viszont már nem tudják.

 

November 20, 2018

Valláskritikus mémek és reformátorok karikatúrája

Igaz ugyan, hogy ebben az évben az unitárius egyház ünnepli alapításának kerek évfordulóját és a reformátusok már 501 évesek, de ettől még érdekes dolgok hangzottak el Koinónia kiadó kettős könyvbemutatóján, ahol az egyik tárgy Glenn S. Shunshine Reformáció fotelteológusoknak című könyve volt, a másik pedig Nick Page, A kereszténység majdnem tévedhetetlen története. Előbbi szaklektorával, Adorján […]

November 19, 2018

Gyereknyelven a valós kérdésekről

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kiemelt figyelmet fordított a gyerekre, tucatnyi, kizárólag a fiatal olvasónemzedéknek szóló könyv kereste gazdáját a rendezvényen. Volt olyan könyv is azonban, amelynek a szerzőjéhez is szerencséjük volt a gyerekeknek, illetve az őket kísérő felnőtteknek, így első kézből értesülhettek arról, hogy miért az a címe, főszereplője vagy sztorija egy könyvnek. Itt mutatták […]

November 18, 2018

Betűk és dallamok egy helyen

A népszerű közmondás alapján eddig csak a virágokkal kapcsolatban tudhattunk biztosan azt, hogy ki a rossz és ki a jó ember. Egy új kutatásnak köszönhetően azonban úgy tűnik, a könyvek szeretete is árulkodik a személyiségünkről. A londoni Kingston Egyetem kutatói vizsgálatuk során nemrégiben egy érdekes eredményre bukkantak. Kiderült, hogy azok, akik rendszeresen olvasnak, empatikusabbak és […]