Szerda, 2017. április 26.
ERVIN napja
Menü

Kiadványaink

  • Erdélyi iskolák és névadóik - Kulturális naptár, 2011

    Leírás

    Erdélyi iskolák és névadóik – 2011-es kulturális naptár

    A Marosvásárhelyi Kulturális Központ naptár- sorozatának 2011-es kiadásában Erdély jelentősebb magyar tannyelvű iskoláit mutatja be, ugyanakkor ismertetőt nyújt a névadó személyiségekről, illetve arról, hgy mi fűzi őket a nevüket viselő intézményhez. Erdély összes iskoláit bemutató szándkunknak sajnos keretet szabott a naptári év 12 hónapja. A naptár anyagának összeállításánál megpróbáltunk nemcsak a nagyvárosok nagy multú schóláira figyelni, hanem teret engedni azoknak a tanintézményeknek is, melyek ha évszázados történelemmel nem is, de merész álmaik mellett való kitartásukkal, odaadásukkal és felfele törekvésükkel egy oldalnyi helyet követeltek maguknak e kulturális naptár lapjain. Az épületek garfikái az iskolák jelenlegi állapotát, struktúráját örökítik meg, de ahol fontosnak vagy szükségszerűnek tartottuk, ott korabeli felvételeket is használtunk. A grafikákat Dabóczi Géza készítette.

     

  • Utcák, terek a régi Marosvásárhelyen - Kulturális naptár, 2010

    Leírás

    Az első világháború előtti két évtized hangulatát idézi a Marosvásárhelyi Kulturális Központ (MKK) 2010-es kulturális naptára: az akkori Marosvásárhely utcái, terei díszítik ugyanis a kalendáriumot, amelyből minden magyar osztály kapott egyet ajándékba.

    A régi Marosvásárhelyen a négy fő út (Szent Miklós, Szent György, Szent Király és Poklos) körül szerveződtek a fertályok, vagy mai szóval élve városnegyedek, a régi város adminisztratív szervezetének alapvető egységei. A 2010-es falinaptár ezt a négy hajdani városnegyedet figyelembe véve idézi fel a régi Marosvásárhely utcáinak, tereinek hangulatát  Télen a Poklos utcai, vagyis a mai főtéri rész elevenedik meg a lapokon, a tavaszi hónapokon a Szent Király utca környékét, vagyis a mai Kossuth utcát láthatjuk, nyáron pedig az egykori Szent György utcai fertály házsorai, helyszínei elevenednek meg egy-egy hónapra. Az őszi hónapokban a Szent Miklós utcai környék, vagyis a mai Bolyai-tér, és Bolyai utca tekint vissza ránk.

    A naptárt Dabóczi Géza grafikus illusztrálta, rajzainak alapjául az első világháború előtti két évtizedben készült fényképfelvételek, képeslapok szolgáltak. A falinaptár így alapvetően a századfordulós időszak hangulatát és városképét tükrözi. A lapokon régebbi korok mára már elpusztult emlékei is felbukkannak: ma már nem álló házak, köztéri szobrok, valamint a Marosvásárhely egyik ékességének tekintett Bodor-kút. Láthatjuk a város életének azt a szakaszát is, amikor a városháza már állt, a Kultúrpalota azonban még nem.

     

  • Marosvásárhely Barokk épületei – Kulturális naptár, 2009

    Leírás

    A Marosvásárhelyi Kulturális Központ 2009-ben is kulturális naptárral lepte meg a magyar elemi és középiskolák osztályait.

    Ezuttal Marosvásárhely barokk épületeiről készített grafikák díszítik a falinaptárt, melyeket  Dabóczi Géza készített. Farkas Márta és Farkas Enő tanárházaspár tanácsai alapján pedig Könczei Elemér szerkesztette.

    A tizenkét barokk épület között találjuk az egykori Jezsuita, ma Keresztelő Szent János plébánia templomot, a marosszéki vármegyeházát, a Ferencesek főtéri templomát, az egykori Református Kollégium 18. századi konviktusát, a városi vendégfogadót, a Kendeffy-palotát, a görög katolikus kőtemplomot, a Haller- és Bornemissza házakat, Teleki Domokos házát, a Teleki Tékát, az Apolló palotát.

    A naptár megjelenését a Communitas Alapítvány, a Maros megyei tanács és a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatta.

     

  • Marosvásárhelyi arcképcsarnok – Kulturális Naptár, 2008

    Leírás

    A Marosvásárhelyi Kulturális Központ 2008-ban adta ki első kulturális naptárát

    Tizenkét híres marosvásárhelyi arcképe látható rajta, olyanoké, akik itt születtek vagy itt éltek, de nevük óhatatlanul összeforrt a szabad királyi város nevével. Ha azt mondjuk Vásárhely, rájuk gondolunk, és önkéntelenül is a városra, ha őket említik: a két Bolyai, Bernády, Borsos Tamás, Kemény János, Gecse Dániel, Aranka Györgyö, Teleki Sámuel, Molter Károly, Székely János, Sütő András és a festőművész Nagy Pál -  Írók, polihisztorok, városépítő, képzőművész és - nem véletlenül - két nagy mecénás.

    A naptár célja a vásárhelyi kulturális szellemi hagyaték ápolása. Ennek érdekében hat tagú szerkesztőbizottság dolgozott: Farkas Márta, Farkas Ernő, Nagy József Attila, Dabóczi Géza, Könczey Elemér és Szepessy Előd. A kiadvány megjelenését a Communitas Alapítvány és a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatta.

     

  • Helikon – Kulturális naptár, 2012

    Leírás

    A két világháború közötti erdélyi magyar írók legjavát tömörítő Helikon írói közösség 1926 nyarán alakult Marosvécsen Kemény János kastélyában, s ez a „szabad íróközösség” lett az elkövetkező években (1944-ig) az erdélyi magyar irodalom arculatának egyik meghatározója.
    A helikoni találkozók résztvevői közül ma már senki sem él, de leszármazottaik, tisztelőik időnként összegyűlnek, s leróják kegyeletüket, tiszteletüket Kemény János és felesége sírjánál s a tizedik találkozón Kuncz Aladár emlékére állított Helikon-asztal mellett, mert a szellemiség, amit ők képviseltek, az erdélyiség „világfigyelő tető, nem szemhatárszűkítő provincializmus” (Áprily Lajos). S ezt az erdélyiséget, mely nem elválaszt, hanem összeköt, jó lelkiismerettel vállalhatjuk ma is.

    E szellemiség vállalásának jegyében szerkesztettük 2012-es naptárunkat, de mivel a naptári év hónapjainak száma korlátot szabott, a helikoni írók, költők (55) közül csak tizenkettőt tudunk bemutatni. Az Erdélyi Szépmíves Céh arculatát hordozó 2012-es kalendáriumban báró Kemény János és felesége Augusta Paton mellett a következő írók, költők kaptak helyet: Berde Mária, Bánffy Miklós, Kuncz Aladár, Dsida Jenő, Kacsó Sándor, Tompa László, Tamási Áron, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Makkai Sándor, Karácsony Benő és Kós Károly.
    A naptár szövegeit válogatta: Farkas Márta és Farkas Ernő, a grafikákat Dabóczy Géza készítette.